Hogyan mentette meg Christian Eriksen életét a mellkasában lévő eszköz?

A 2020-as, a Covid miatt 2021-ben megrendezett labdarugó-Európa-bajnokság – sőt talán a focitörténelem egyik – legdrámaibb pillanata volt, amikor Christian Eriksen, a dán válogatott középpályása a Finnország elleni meccs 43. percében összeesett a pályán. Újra kellett éleszteni, majd stabil állapotban kórházba szállították.

2026. június 7-én, az Ukrajnával vívott barátságos mérkőzésen aztán Eriksen megint csak rosszul lett – szinte napra pontosan öt évvel az előző eset után. Szerencsére ezúttal sokkal jobb állapotban, saját lábán hagyta el a pályát.

Ennek kulcsa az, hogy a játékos a 2021-es eset után beültethető kardioverter-defibrillátort (ICD) kapott. Hogy miként is képes életet menteni ez a parányi kis eszköz, azt Klaus Witte, a Leedsi Egyetem kardiológusa járta körbe a The Conversation felületén.

Focitudós a National Geographic oldalánA 2026-os labdarúgó-világbajnokság apropóján a National Geographic online felületén sorozatban mutatjuk be a világ legnépszerűbb sportjának tudományos érdekességeit. A Focitudós cikkei ezen a linken érhetők el.

Mire jó az ICD?

A mellkasba, a bőr alá ültetett eszköz folyamatosan figyeli a szívritmust, és szükség esetén elektromos impulzusokkal vagy erősebb áramütéssel állítja helyre a normális működést. A futballista a közösségi médiában később azt írta, hogy a berendezés pontosan azt tette, amire tervezték: megvédett, amikor szüksége volt rá.

Az ICD-ket olyan embereknek ajánlják, akik már átestek szívmegálláson, vagy akiknél nagy a kockázata az életveszélyes szívritmuszavarok kialakulásának. Ilyen veszélyt jelenthetnek bizonyos öröklött szívbetegségek, a szívizmot érintő kórképek, korábbi szívinfarktusok vagy a szív elektromos működésének rendellenességei.

Az eszköz rendkívül hatékony védelmet nyújt, ugyanakkor fontos kihangsúlyozni, hogy nem akadályozza meg magukat a ritmuszavarokat. Witte szerint az ICD inkább a gépkocsik légzsákjához hasonlítható: nem előzi meg a balesetet, de jelentősen csökkentheti annak következményeit.

Ez azt is jelenti, hogy a készülékkel élők továbbra is tapasztalhatnak szédülést, rosszullétet vagy akár átmeneti eszméletvesztést – éppen ez történt a dán klasszissal is. Amennyiben a veszély hirtelen lép fel a szívben, az agy vérellátása még azelőtt lecsökkenhet, hogy az eszköz beavatkozna. Fontos azt is hozzátenni, hogy a hasonló rosszullétek hátterében gyakran egyéb tényezők állnak, így kiszáradás, fertőzés, alacsony vérnyomás vagy bizonyos szívgyógyszerek mellékhatásai.

Miben más, ha egy ICD egy sportolót segít?

Sportolók esetében a helyzet különösen összetett. Az intenzív testmozgás során a pulzus jelentősen megemelkedik, ami megnehezítheti az ICD számára a normális terhelés és a veszélyes ritmuszavar elkülönítését. Egyes szívbetegségek esetén ráadásul maga a megerőltető mozgás is növelheti a rosszullét kockázatát.

Ha az eszköz beavatkozik, a szakértők utólag részletesen elemzik a készülék által rögzített adatokat. Az ICD ugyanis eltárolja a szívritmus információit a rosszullét előtt, alatt és után is, így pontosabban rekonstruálhatók a történtek. A „detektívmunkát” gyakran EKG-val, vérvizsgálatokkal és szívultrahanggal egészítik ki.

Eriksen története jól mutatja, milyen sokat fejlődött a szívritmuszavarok kezelése az elmúlt évtizedekben. A modern defibrillátorok nem gyógyítják meg az alapbetegséget, de olyan biztonsági hálót nyújtanak, amely lehetővé teszi, hogy sok érintett – köztük akár élsportolók is – aktív életet éljenek. A legutóbbi rosszullét ugyanakkor arra is emlékeztet, hogy még a legkorszerűbb eszközök sem teszik teljesen kockázatmentessé ezeket az állapotokat.