2030-ig leáll a Nagy Hadronütköztető
Évekig tartó, átfogó fejlődés kezdődik a CERN-hez tartozó Nagy Hadronütköztetőben.
Június 29-én leáll a világ legnagyobb részecskegyorsítója, a Nagy Hadronütköztető (LHC), hogy megkezdődjön a rendszer történetének harmadik, négy évig tartó nagy korszerűsítése – számol be a Live Science. Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) tervei szerint a gyorsító 2030-ban már Nagy Luminozitású Nagy Hadronütköztetőként (HL-LHC) indul újra, és minden eddiginél több részecskeütközést lesz képes létrehozni.
A Franciaország és Svájc határán, Genf közelében húzódó, 27 kilométeres körgyűrűjéről ismert LHC 2009 óta működik, legismertebb eredménye pedig a Higgs-bozon 2012-es felfedezése volt. Az új fejlesztéseknek köszönhetően a berendezés luminozitása – vagyis az ütközések gyakorisága – a jelenlegihez képest mintegy tízszeresére nő, ami jelentősen javítja a ritka részecskefizikai folyamatok megfigyelésének esélyét.
Markus Zerlauth, a HL-LHC projekt vezetője szerint június 29-vel új fejezet kezdődik. A korszerűsített gyorsító működése során várhatóan mintegy 380 millió Higgs-bozont hoz majd létre, szemben az eddig előállított körülbelül 55 millióval. A hatalmas mennyiségű új adat segíthet választ találni a részecskefizika nyitott kérdéseire, például a sötét anyag és a sötét energia természetére, illetve az anyag és antianyag közötti különbségek eredetére.
Elképesztő vállalkozás kezdődik a hadronütköztetőben
A Hosszú Leállás 3 (LS3) névre keresztelt szünet komoly mérnöki vállalkozás. Csak az LHC-ben mintegy 1,2 kilométernyi szupravezető mágnest és más alkatrészt cserélnek ki, miközben a CERN teljes komplexumában több tucat fejlesztési projekt zajlik majd több ezer kutató, mérnök és technikus részvételével. Jean-Philippe Tock, az LS3 koordinációs csoport vezetője szerint a munka rendkívül összetett logisztikai feladatot jelent.
Bár a gyorsító a következő években nem végez új kísérleteket, a kutatók az eddig összegyűjtött adatokat tovább elemezhetik. Mark Thomson, a CERN főigazgatója szerint a fejlesztés olyan eszközt kínál majd, amelyhez hasonlóval eddig nem vizsgálhatták az univerzumot.
A HL-LHC várhatóan a 2040-es évekig működik majd, ezt követően egy még nagyobb energiájú részecskegyorsító válthatja fel.
Mesterséges intelligencia segíthet leleplezni az állatcsempészeket
Rengeteg ritka és különleges faj számára a legnagyobb veszélyt az illegális kereskedelem jelenti, és elképesztően nehéz lefülelni a bőröndökben csempészett állatokat.
DNS segítségével azonosították a függetlenségi háború tinédzser katonáját
John Pumphrey 1780-ban, a camdeni csatában vesztette életét.
Így kapcsolódik össze az aranyláz és az ürgék egykori élete Yukonban
Az egykori aranyláz helyszínén, a kanadai sarkvidéken megőrzött ürgejáratok maradványainak vizsgálata alapján kirajzolódik az egykori élővilág képe és az, hogy mit is ettek ezek az ürgék.
Ezek a pókok az embert is képesek lefutni
Egyes ausztráliai pókok egészen meglepő sebességet képesek elérni.
Paleontológiai rekordnak bizonyult a raktárban porosodó kövület
Úgy tűnik, sikerült beazonosítani az Antarktiszon legkorábban feltárt dinoszauruszt.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
