Jabulani: még a NASA is vizsgálta a hírhedt focilabda titkát

A 2010-es dél-afrikai FIFA-világbajnokság sok szempontból emlékezetes maradt, ha viszont egyetlen konkrétumot kellene megnevezni, a sok futballrajongó valószínűleg a torna hivatalos játékszerét, a Jabulanit emelné ki. Az Adidas fejlesztése a korábbi modelleknél simább felületet és mindössze nyolc, hőhegesztett panelt kapott, a gyártó szerint pedig kivételesen stabil röppályát és pontosabb játékot ígért. A pályán azonban egészen más tapasztalatok születtek – eleveníti fel az IFLScience.

A kapusok és a mezőnyjátékosok egyaránt arra panaszkodtak, hogy a labda kiszámíthatatlanul változtat irányt a levegőben. „Szörnyű, borzalmas. Olyan, mint egy szupermarketben vásárolt labda” – mondta a torna idején Júlio César brazil kapus.

Csapattársa, Luís Fabiano arról beszélt, a játékszer úgy vált irányt mintha valaki vezetné, ami rendkívül megnehezítette a pontos lövéseket. Mások ugyanakkor élvezték ezt a kiszámíthatatlanságot: Joe Hart angol hálóőr úgy fogalmazott, hogy bár nehéz védeni vele, izgalmasabbá teszi a játékot, az uruguayi Diego Forlán pedig a Jabulani igazi mesterévé vált.

Focitudós a National Geographic oldalánA 2026-os labdarúgó-világbajnokság apropóján a National Geographic online felületén sorozatban mutatjuk be a világ legnépszerűbb sportjának tudományos érdekességeit. A Focitudós cikkei ezen a linken érhetők el.

Ez lehetett a Jabulani titka

A labda furcsa viselkedésének okát később a NASA szakemberei is megvizsgálták. Az Ames Research Center áramlástani laboratóriumában szélcsatornás kísérleteknek vetették alá, Rabi Mehta repülőmérnök pedig arra jutott, hogy a baseballra jellemző csavartlabda-hatás (knuckleball effect) áll a háttérben.

Ez akkor alakul ki, amikor egy sima felületű labda viszonylag lassan pörögve halad a levegőben. Ilyenkor a varratok miatt a légáramlás nem egyenletes a labda körül, ami váratlan kitéréseket okozhat. Mehta vizsgálatai alapján a Jabulaninál ez a hatás körülbelül 72–80 kilométer per órás sebességnél jelentkezett – vagyis éppen egy jól eltalált szabadrúgás sebességével.

Legyél Te is előfizetőnk!Tetszik a National Geographic online tartalma? A nyomtatott magazinban további, máshol nem elérhető történeteket és fotókat találsz. Aktuális előfizetési akciónk itt érhető el.

A kutató szerint a modern labdák simább felülete is hozzájárul a jelenséghez. A régebbi modelleken több panel és több varrat volt, amelyek érdesebbé tették a felületet, ezért alacsonyabb sebességnél viselkedtek hasonlóan. „Minél több panel található a labdán, annál több a varrat, ami befolyásolja a felület érdességét. Ez pedig meghatározza, milyen sebességnél kezd el a labda kiszámíthatatlanul mozogni” – mondta Mehta.

A 2010-es világbajnokságon ráadásul több mérkőzést viszonylag nagy tengerszint feletti magasságban rendeztek, ahol ritkább a levegő. Ilyen környezetben módosul a légellenállás és a felhajtóerő, ráadásul a szél is módosíthatja a labda röptét. A különleges aerodinamikai tulajdonságok és a környezeti tényezők tehát valószínűleg együtt tették a Jabulanit minden idők egyik legellentmondásosabb focilabdájává.