Osztódásra képes mesterséges sejtet alkottak

A szakértők szerint a SpudCell fontos lépés lehet a teljesen mesterséges sejtek létrehozásában.

Egy új tanulmány alapján olyan mesterséges sejtrendszert hoztak létre, amely képes tápanyagokat felvenni, növekedni és osztódni – számol be a Live Science. Ez azt jelenti, hogy több, az élő sejtek sajátosságának tekinthető folyamatot is végrehajt. Érdemes kiemelni, hogy a publikáció még nem esett át szakmai lektoráláson, a szerzők szerint ugyanakkor a SpudCell fontos lépést jelenthet a teljesen mesterséges sejtek megalkotása felé.
Kate Adamala, a Minnesotai Egyetem szintetikus biológusa és kollégái 36 tisztított enzimet, egy zsíros sejthártyát, valamint egy rendkívül leegyszerűsített örökítőanyagot kombináltak. Az így létrehozott rendszer laboratóriumi körülmények között képes végigvinni egy egyszerű sejtciklust, vagyis táplálkozni, növekedni és osztódni.
Legyél Te is előfizetőnk!Tetszik a National Geographic online tartalma? A nyomtatott magazinban további, máshol nem elérhető történeteket és fotókat találsz. Aktuális előfizetési akciónk itt érhető el.
„Egy teljesen kémiailag meghatározott, sejtszerű rendszert építettünk, amelyben nincsenek ismeretlen összetevők.
Olyasmire képes, amiről eddig úgy gondolták, hogy kizárólag természetes élő sejtek tudják megtenni
– mondta Kate.
A SpudCell még nem tekinthető önálló élő sejtnek
A szakemberek szerint ez az első alkalom, amikor teljesen mesterséges építőelemekből kiinduló megközelítéssel sikerült ilyen sejtszerű rendszert létrehozni. Korábban a kutatások jellemzően már létező sejtek leegyszerűsítésére épültek.
A SpudCell azonban még messze nem önálló élő sejt: nem képes saját energiát előállítani, kívülről kell ellátni zsírokkal, cukrokkal, enzimekkel és fehérjékkel, valamint saját riboszómákat sem tud létrehozni. A sejtosztódás során ráadásul örökítőanyaga sem mindig oszlik el szabályosan az utódsejtek között.
„Nagy előrelépésről van szó, mivel egy sejt egyik legfontosabb tulajdonsága az osztódás képessége” – nyilatkozta Mauro Rinaldi, a Hulli Egyetem biokémikusa, aki nem vett részt a vizsgálatban. Ugyanakkor hozzátette, hogy a tanulmánynak még át kell esnie a független felülvizsgálaton, és várhatóan a mostani felhajtás egy része idővel mérséklődik.
A kutatók hosszú távon nem mesterséges életformát szeretnének létrehozni, hanem olyan apró biológiai „gyárakat”, amelyek gyógyszereket, vakcinákat, műanyag-alapanyagokat vagy más vegyi anyagokat állíthatnak elő. Adamala szerint a távolabbi cél az, hogy egy nap a kőolajalapú vegyipar egy részét biológiai rendszerek válthassák fel, ám ennek megvalósítása még legalább néhány évtizedre van.








































































































































































































