Paleontológiai rekordnak bizonyult a raktárban porosodó kövület
Úgy tűnik, sikerült beazonosítani az Antarktiszon legkorábban feltárt dinoszauruszt.
Egy új tanulmány alapján egy több 40 éve a raktárban porosodó kövület az első dinoszauruszmaradvány, amelyet az Antarktiszon valaha begyűjtöttek – számol be a ScienceAlert. A leletet még 1985-ben találta meg a Brit Antarktiszi Kutatóintézet (BAS) expedíciója a James Ross-szigeten, de jelentőségére csak most derült fény.
A fosszíliát Michael Thomson brit geológus, valamint Reinhard Förster német geológus és paleontológus emelte ki a kőzetek közül, miközben az Antarktisz földtani rétegeit térképezték fel. A szakértők számos növényi és állati maradvány mellett gyűjtötték be a nagyméretű csigolyát, amely ezt követően több mint négy évtizeden át érintetlenül hevert a BAS raktárában.
Mark Evans, a BAS geológiai gyűjteményeinek és laboratóriumainak vezetője szerint amikor néhány éve először látta a csontot, már gyanította, hogy egy dinoszaurusztól származhat. A mostani vizsgálatok megerősítették, hogy a csigolya egy késő kréta időszakban élt titanosaurus farkának felső részéből származik.
Egyelőre nem tudni, pontosan milyen faj lehetett
Bár az Antarktiszról ismertek ősmaradványok, a dinoszauruszok nem túl nagy számban képviselik magukat a régió fosszilis leletanyagában: eddig mindössze 12 faj fosszíliáit találták meg, ezek elsősorban a James Ross-szigeten és a Mount Kirkpatrick térségében kerültek elő, ahol a jégmentes felszínek lehetővé teszik a kövületek feltárását.
Az újonnan azonosított lelet egyik érdekessége, hogy csak a második ismert sauropodamaradvány a kontinensről. Egyben ez a legkorábban begyűjtött antarktiszi dinoszauruszfosszília – az már más kérdés, hogy jelentőségét csak most ismerték fel.
A kutatók szerint a csont egy olyan titanusaurushoz tartozott, amelyik a Lithostrotia nevű klád tagja volt. A faj pontos meghatározására egyelőre nincs elegendő bizonyíték, ugyanakkor a maradvány több jellegzetessége is emlékeztet az Argentínában felfedezett Muyelensaurus pechenire. A szakemberek remélik, hogy a lelet a jövőben segíthet jobban megérteni, miként terjedtek el a dinoszauruszok az egykori Gondwana szuperkontinensen, amikor az Antarktisz még Ausztrália, Afrika és Dél-Amerika között helyezkedett el.
A virágporral együtt nehézfémeket is gyűjtenek a méhek
A környezetből összeszedett, mérgező nehézfémek a poszméhek élelemgyűjtésétől a szaporodásáig rengeteg élettevékenységre vannak igen negatív hatással.
Nem ebihalként kezdték életüket a szárazföld első gerincesei
Egy új kutatás átírja az elképzeléseinket a szárazföldre lépő első négylábúakról, és arról, hogy voltaképpen mi vezetett el a szárazföld meghódításához.
Videó mutatja meg, miként terjed az epilepsziás roham az agyban
A szakértők egy új képalkotó eljárás segítségével vizsgálták zebradániók agyát.
Meglepően könnyen átszoktathatók a cicák a beltéri életmódra
Tanulságos vizsgálatot végeztek Új-Zélandon, ahol a kijárós macskák különösen nagy veszélyt jelentenek az egyedülálló és sérülékeny őshonos állatvilágra. Az eredményekből világszerte érdemes tanulni.
Ilyen volt a Balaton legszárazabb időszaka
Bár a Balaton vízállása most is szokatlanul alacsony, még messze van a legvízhiányosabb időszakától. Az ELTE kutatói kiderítették, hogyan változott legnagyobb tavunk és környezete az elmúlt több mint 11 ezer évben.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
