Mesterséges intelligencia segíthet leleplezni az állatcsempészeket

Míg egy élő elefántot nehéz volna átcsempészni a vámellenőrzésen, azonban vannak apróbb lények, vagy egyes állati testrészek, amelyeket akár egy hétköznapi bőröndben is könnyedén elszállíthat a csempész. Ezeket azonban észre kell venni, fel kell ismerni, és azt nem várhatjuk el egy vámtiszttől, hogy ránézésre, vagy épp a röntgenképre pillantva el tudja dönteni, milyen fajt, vagy milyen állati testrészt lát.

Az illegális állatkereskedelem mintegy 4000 fajt érint világszerte, ezek egy része élő állat, egy másik része elpusztult állati tetem valamilyen formája, illetve egy harmadik része valamilyen testrész. Egy ausztrál kutatócsoport nemrégiben azt mérte fel, miként lehet az MI-t alkalmazni az állatcsempészek lefülelésében. A kutatást a The Conversation ismertette.

A módszer felépítése

Forrás: Pirotta et al.

Az illegális kereskedelem áldozatai közt számos tengeri állat is található, például a csikóhalak csempészete egészen nagy mértékben nőtt. Hasonlóan nagy az igény a cápauszonyra, de egészen elképesztő módon már találtak nyakba akasztott nejlonzacskóba csomagolt élő halakat is egy csempésznél.

Ahhoz, hogy egyáltalán azt felmérhessük, milyen mértékű és mely fajokat érinti az illegális tengeri állat kereskedelem, adatokra van szükség. Ebben nyújthat segítséget a mesterséges intelligencia.

Cápauszony, csikóhal és tengeriuborka a bőröndben – a csempészet gyakori áldozatai

Forrás: Pirotta et al.

Ausztráliában szárazföldi állatokat – például madarakat, gyíkokat – kimutatni képes MI-eszközt már kidolgoztak néhány éve. Ez 3D röntgenfelvételeken képes beazonosítani a csomagokban lapuló lényeket. Ezen alapul a tengeri állatok csempészetét lefülelni képes új módszer, amelynek során az eszközt csikóhal, tengeriuborka és cápauszony felismerésére tanították be a kutatók.

A betanítás során egyrészt önmagukban fel kellett ismernie az MI-nek az egyes állatokat, majd később egyre komplexebb környezetben. Ezzel eljutottak oda, hogy már a valós helyzetekben, vagyis egy bőröndben lévő hétköznapi tárgyak közé rejtve is megismerte az MI a csempészett állatot.

A tengeriuborkát 85 százalékban, a csikóhalat és a cápauszonyt 95 százalékban sikeresen tudta azonosítani a mesterséges intelligencia alapú eszköz. Összességében 92 százalékos sikerrel dolgozott az eszköz, és csak 13 százalék volt a hamis pozitív eset.

Természetesen ez nem jelenti azt, hogy már nincs többé szükség emberekre vagy épp betanított kutyákra a csempészek lefülelésében. Az MI-alapú módszerrel azonban tágabb tudásra is szert lehet tenni, például észrevehetők és könnyebben azonosíthatók az újabb módszerek a csempészetben.

Felismerhetők az azonosságok, így pedig könnyebben vissza lehet következtetni a kiinduló forrásra, hatékonyabbá válhat a csempészhálózatok leleplezése is. A röntgen plusz MI módszerét bármilyen szállítási vagy utazási csomópont hatóságai alkalmazni tudják.