Magyar asztrofotós örökítette meg a Szaturnusz gyűrűinek táncát
Hat év kitartó megfigyelése, több ezer felvétel és rengeteg türelem kellett ahhoz, hogy egyetlen animációban életre keljen a Naprendszer egyik leglátványosabb jelensége. Hatházi Gergely asztrofotós 2020 és 2026 között követte nyomon a Szaturnusz gyűrűrendszerének látványos átalakulását, amelyet valójában nem maga a bolygó, hanem a nézőpontunk változása okoz.
A Szaturnusz gyűrűi a Naprendszer legismertebb és talán legikonikusabb objektumai közé tartoznak, ám a Földről nézve nem mindig ugyanúgy láthatók. Hatházi Gergely asztrofotós hat éven át készített felvételei jól szemléltetik azt a lassú, szabad szemmel szinte észrevehetetlen változást, amelynek során a gyűrűrendszer fokozatosan „bezárul”, majd újra „kinyílik”.
A 2020 és 2025 közötti időszakban a Szaturnusz gyűrűi egyre keskenyebbnek tűntek, míg 2025 márciusában szinte teljesen eltűntek a távcsövek látómezejéből. Ez azonban nem azt jelenti, hogy maguk a gyűrűk eltűntek volna. A jelenséget kizárólag a Föld és a Szaturnusz egymáshoz viszonyított helyzete okozza: ilyenkor a rendkívül vékony gyűrűrendszert szinte pontosan élével látjuk.
Miként táncolnak a Szaturnusz gyűrűi?
A gyűrűk vastagsága mindössze néhány tíz méter, miközben átmérőjük több százezer kilométer. Emiatt, amikor élükkel fordulnak felénk, még nagy távcsövekkel is rendkívül nehéz megfigyelni őket. Ez a különleges geometriai helyzet nagyjából 14–15 évente ismétlődik meg, a teljes ciklus pedig közel 29 évig tart, vagyis ennyi idő alatt kerüli meg a Szaturnusz egyszer a Napot.
A mostani időszak azért is különleges, mert a következő években már a gyűrűrendszer északi oldala helyett annak déli oldalára nyílik kilátásunk. A bolygó ugyan nem változott meg, ám a Föld és a Szaturnusz pályájának geometriája miatt teljesen más perspektívából figyelhetjük meg a látványos rendszert.
Hatházi Gergely legfrissebb felvételét 2026. július 11-én, hajnali 3 óra 24 perckor készítette. Ekkor a Szaturnusz mintegy 1,4 milliárd kilométerre volt bolygónktól, a fény pedig több mint 78 perc alatt tette meg ezt a távolságot, mielőtt elérte a távcső érzékelőjét. Minden ilyen felvétel tulajdonképpen egy apró időablakot nyit a múltba.
Az asztrofotós azt tervezi, hogy a következő években is folytatja a Szaturnusz fotózását. Ahogy a gyűrűk lassan ismét egyre jobban kinyílnak a Föld felé, az újabb felvételek tovább gazdagítják majd azt az egyedülálló idősort, amely szinte mozgóképként mutatja be a Naprendszer egyik leglenyűgözőbb látványosságának változását.
A virágporral együtt nehézfémeket is gyűjtenek a méhek
A környezetből összeszedett, mérgező nehézfémek a poszméhek élelemgyűjtésétől a szaporodásáig rengeteg élettevékenységre vannak igen negatív hatással.
Nem ebihalként kezdték életüket a szárazföld első gerincesei
Egy új kutatás átírja az elképzeléseinket a szárazföldre lépő első négylábúakról, és arról, hogy voltaképpen mi vezetett el a szárazföld meghódításához.
Videó mutatja meg, miként terjed az epilepsziás roham az agyban
A szakértők egy új képalkotó eljárás segítségével vizsgálták zebradániók agyát.
Meglepően könnyen átszoktathatók a cicák a beltéri életmódra
Tanulságos vizsgálatot végeztek Új-Zélandon, ahol a kijárós macskák különösen nagy veszélyt jelentenek az egyedülálló és sérülékeny őshonos állatvilágra. Az eredményekből világszerte érdemes tanulni.
Ilyen volt a Balaton legszárazabb időszaka
Bár a Balaton vízállása most is szokatlanul alacsony, még messze van a legvízhiányosabb időszakától. Az ELTE kutatói kiderítették, hogyan változott legnagyobb tavunk és környezete az elmúlt több mint 11 ezer évben.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
