Légköre lehet ennek a szuperföldnek

Egy új tanulmány alapján első alkalommal sikerült légkörre utaló jeleket észlelni egy olyan Naprendszer kívüli kőzetbolygónál, amely csillaga lakható zónájában kering – számol be a Live Science. A lakható zóna az a régió egy-egy csillag körül, amelyben elvileg fennmaradhat az általunk ismert élet alapja, a folyékony víz.

Az érintett objektum, az LHS 1140 b csillagászati szempontból igen közel, mintegy 48 fényévre található, és egy hűvös vörös törpecsillag körül kering. Tömege körülbelül 5,6-szorosa a Földének, vagyis úgynevezett szuperföld.

A csillagától kevesebb mint feleannyi energiát kap, mint a Föld a Naptól, ezért légkör nélkül a felszíni hőmérséklete nagyjából mínusz 47 Celsius-fok lenne. Ez ugyan rendkívül hideg, de még a csillagászok által lakhatónak tartott tartományba esik.

Így észlelték a légkör nyomait

A kutatók nem magát a légkört figyelték meg, hanem egy közvetett jelenséget: a bolygóról az űrbe szivárgó héliumot. A chilei Magellan Clay távcső WINERED spektrográfjával azt mérték fel, hogy miként változik a csillag fénye, amikor a bolygó elhalad előtte. A mérések során sikerült kimutatni a héliumra jellemző elnyelési jelet, ami arra utal, hogy az LHS 1140 b-nek van légköre.

A felfedezés jelentőségét növeli, hogy ugyanazon az éjszakán egy másik bolygót, az LHS 1140 c-t is megfigyelték, amely közelebb kering a csillagához. Ennél azonban nem találtak héliumra utaló nyomot, ami azt jelzi, hogy a csillag erős sugárzása már régen elsodorta az atmoszférát. Az LHS 1140 b esetében a nagyobb távolság segíthette a légkör megőrződését.

„Húsz évvel ezelőtt még azon gondolkodtunk, hogy léteznek-e egyáltalán más földszerű bolygók. Aztán kiderült, hogy gyakoriak, és néhányat a lakható zónában találtunk meg” – mondta Robin Wordsworth, a Harvard Egyetem munkatársa és a csapat tagja. Mint hozzátette: a következő kérdés az volt, hogy meg tudják-e megtartani a légkörüket, és immár tudható, hogy legalább egy képes volt erre.

A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a hélium kimutatása önmagában nem bizonyítja, hogy a bolygó lakható vagy életet hordoz. Egyelőre nem ismert, milyen gázok alkotják az atmoszféra nagy részét, illetve található-e rajta folyékony víz vagy óceán. A következő megfigyelések célja éppen ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása lesz.

Edward Schwieterman, a Kaliforniai Egyetem (Riverside) asztrobiológusa, aki nem vett részt a kutatásban, izgalmasnak értékelte az eredményeket. „Egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy olyan bolygók atmoszféráját vizsgáljuk, amelyek akár életnek is otthont adhatnak, és ennek nyomait a színképükben is felismerhetjük” – nyilatkozta.