A római beton újabb titkát tárták fel

Egy új tanulmány segíthet megérteni a római kori beton különleges tulajdonságait – számol be a ScienceAlert. Az ókorban használt építőanyag rendkívüli tartóssága régóta foglalkoztatja a kutatókat: miközben a modern beton néhány évtized vagy évszázad alatt megrepedezik és elgyengül, addig a Pantheonhoz hasonló római építmények közel 2000 éve állnak.

Korábbi vizsgálatok már kimutatták, hogy a rómaiak által használt vulkáni hamu és az égetett mész reakciója rendkívül ellenálló ásványokat hoz létre a betonban. Paulo Monteiro, a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) mérnöke és kollégái ugyanakkor most arra jutottak, hogy a levegő szén-dioxidja is fontos szerepet játszik a folyamatban.

A kutatók az elemzéshez meglepő helyről gyűjtöttek mintát. A csapat Hadrianus császár Tivoliban álló villájának egyik közösségi illemhelyéről származó betondarabot vetették képalkotós vizsgálat alá. A nanométeres léptékű elemzések feltárták, hogy az évszázadok alatt a levegő szén-dioxidja reakcióba lépett a betonban visszamaradt mésszel, és kalcitot hozott létre. Ez az ásvány ugyanaz, amely a mészkő fő alkotóeleme.

Legyél Te is előfizetőnk!Tetszik a National Geographic online tartalma? A nyomtatott magazinban további, máshol nem elérhető történeteket és fotókat találsz. Aktuális előfizetési akciónkról itt tájékozódhatsz.

Most akkor érdemes visszatérni a római betonhoz?

A kalcit nem egyszerűen az öregedés mellékterméke: a szakértők szerint fokozatosan kikristályosodik a beton apró pórusaiban és repedéseiben, így téve sűrűbbé az anyagot. Jelenléte egyúttal természetes módon regenerálja is a kisebb sérüléseket, amelyek egyébként idővel továbbterjednének. Monteiro kiemelte: a korábban feltárt, hamu és mész közötti reakció valóban kulcsfontosságú, eredmények arra utalnak, hogy a hosszú idő alatt végbemenő karbonátosodás is növeli a beton tartósságát, és segít lezárni a repedéseket az öregedés során.

Érdemes kiemelni, hogy a felfedezés nem jelenti azt, hogy a modern építőipar visszatérhet a római technológiához. A mai vasbeton szerkezetek jóval nagyobb terhelésnek vannak kitéve, ráadásul a bennük lévő acélbetétek korróziója olyan problémát jelent, amellyel az ókori mérnököknek nem kellett számolniuk.

Ennek ellenére az eredmények hozzájárulhatnak az újabb betontípusok kifejlesztéséhez. „Vizsgálatunk megmutatja, hogy az ősi mérnöki megoldások tanulmányozása fontos felismerésekhez vezethet. Reméljük, hogy a rómaiak titkainak feltárásával a jövőben tartósabb és fenntarthatóbb infrastruktúrát hozhatunk létre” – mondta Monteiro.