Túl sok az emberi agynak a modern világ

Egy új tanulmány alapján az evolúciós mismatch nevű jelenség adhat magyarázatot arra, hogy a modern életmód miért terheli meg sokak szervezetét – számol be a ScienceAlert. Napjaink környezet merőben eltér attól, amelyhez az emberi szervezet és elme az evolúció során alkalmazkodott, a szakértők szerint ez az eltérés pedig hozzájárulhat számos testi és mentális probléma, például az elhízás, a szorongás vagy a magány kialakulásához.

Sarah Chan, a Szingapúri Műszaki és Formatervezési Egyetem környezetpszichológusa és kollégái kiemelték: az ember több százezer éven át kis, egymást jól ismerő közösségekben élt, amelyekben közvetlen és könnyen felismerhető veszélyekre kellett reagálni. A mai világ ezzel szemben hatalmas társadalmakból, folyamatos online kapcsolattartásból és állandó versengésből áll, amelyre az ember egyszerűen nincs felkészülve.

Legyél Te is előfizetőnk!Tetszik a National Geographic online tartalma? A nyomtatott magazinban további, máshol nem elérhető történeteket és fotókat találsz. Aktuális előfizetési akciónkról itt tájékozódhatsz.

Ennek egyik leglátványosabb példája a közösségi média. Míg korábban az emberek csak egy szűk közösséghez viszonyították saját helyzetüket, ma nap mint nap barátok, rokonok, hírességek és ismeretlen személyek életével hasonlítják össze magukat.

„A stresszt, a magányt és a szorongást gyakran egyéni vagy életmódbeli problémának tekintjük, pedig ezek annak következményei is lehetnek, hogy a mai környezet nem felel meg azoknak a feltételeknek, amelyekhez az elménk és a testünk evolúciósan alkalmazkodott” – mondta Chan.

Mi lehet a megoldás a modern kihívásokra?

A szakértők szerint a modern világot egyszerre több, egymást erősítő válság is terheli. Az éghajlatváltozás, a világjárványok, a gazdasági bizonytalanság és a mesterséges intelligencia által kiváltott technológiai változások együttesen úgynevezett polikrízist alkotnak. Ezek a problémák fokozzák a pénzügyi és társadalmi bizonytalanságot, ami kiégéshez, fokozódó versengéshez és a közösségi kapcsolatok gyengüléséhez vezethet.

„A versengés nem új jelenség, de a modern élet állandóvá teheti az érzését” – mondta Jose Yong, a James Cook Egyetem pszichológusa. „Az evolúciós nézőpont segíthet megérteni, miért reagálnak az emberek ennyire erősen az összehasonlításra és a lemaradástól való félelemre, még akkor is, ha ezek a jelzések idegenektől vagy képernyőkről érkeznek.”

A szerzők szerint a városokat és a digitális platformokat úgy kellene megtervezni, hogy csökkentsék a túlzsúfoltság és az állandó versengés érzetét. Ebben fontos szerepe lehet a zöldterületeknek, a természetközeli környezetnek, illetve azoknak az online szolgáltatásoknak is, amelyek nem ösztönzik folyamatos önösszehasonlításra a felhasználókat.

A kutatók hangsúlyozzák továbbá, hogy nem a technológiai fejlődés visszafordítását javasolják, hanem azt, hogy a jövő megoldásai jobban igazodjanak az ember evolúciósan kialakult igényeihez. „Olyan beavatkozásokat kell terveznünk, amelyek együttműködnek, nem pedig szembemennek az ember evolúció során kialakult természetével” – fogalmazott Yong.