Jégkori maradványok bukkantak elő a Tiszából
Az alacsony vízállás miatt váltak láthatóvá a csontok, amelyek részben őstuloktól származhatnak.
Paleontológiai maradványok kerültek elő Tiszaföldvár közelében, a Tisza alacsony vízállása miatt – számol be a Szoljon. A napokban felfedezett, feltehetően őstuloktól származó csontmaradványok a Tiszazugi Földrajzi Múzeumba kerültek, ahol a szakemberek megkezdték az előkészítésüket a részletes vizsgálatok előtt.
A csontokra az ELTE Földrajzi és Földtudományi Intézetének egyik kutatója, Dr. Jakab Gusztáv figyelt fel, miközben a térség környezetváltozásait vizsgáló terepmunkát végzett. Hamar felismerte, hogy jelentős őslénytani leletek lehetnek a maradványok, ezért értesítette a Tiszazugi Földrajzi Múzeum munkatársait, akik átvették a csontokat.
Legyél Te is előfizetőnk!Tetszik a National Geographic online tartalma? A nyomtatott magazinban további, máshol nem elérhető történeteket és fotókat találsz. Aktuális előfizetési akciónkról itt tájékozódhatsz.
A múzeum igazgatója, Béres Mária szerint a leletek immár biztonságban vannak, és megkezdődhet a tudományos feldolgozásuk. Az intézmény munkatársai ezt követően maguk is felkeresték a lelőhelyet, ahol további fosszíliákra bukkantak. Szarka József régész több nagyméretű csontot emelt ki a sekély vízből, köztük megfeketedett csigolyákat és hosszú csontokat, amelyek hosszú időn át feküdhettek a meder üledékében.
Miféle csontok lehetnek?
A szakemberek egyelőre óvatosak a meghatározással. Annyi már biztosnak látszik, hogy őslénytani jelentőségű maradványokról van szó, amelyek feltehetően az utolsó jégkorszakot megelőző időszakból származnak. A csontok között valószínűleg őstulok maradványai is találhatók, ugyanakkor néhány robusztusabb csont akár más nagyméretű emlőshöz is tartozhatott.
Az őstulok a mai házi szarvasmarha vad őse volt. Európa-szerte elterjedt, hatalmas termetű növényevőként a Kárpát-medencében is gyakori volt, elsősorban a folyók menti ligeterdőkben és füves területeken. Az utolsó ismert példány 1627-ben pusztult el Lengyelországban, a mai, őstulokként ismert állat valójában egy modern szarvasmarhák felhasználásával rekonstruált élőlény.
A Tisza alacsony vízállása miatt egyre többször bukkannak elő paleontológiai és régészeti maradványok. Bár ez gyakran izgalmas felfedezésekhez vezet, sokszor veszélybe is sodorja a leleteket.
A Naprendszer legpokolibb holdjába kukkantott be a NASA űrszondája
A Jupiter Io nevű holdjára egészen szélsőséges vulkanizmus jellemző.
85 millió éves kígyó kövületére bukkantak
A lelet egyik különlegessége, hogy három dimenzióban, rendkívül jó állapotban konzerválódott.
Baktériumoktól hemzseghetnek konyhai szivacsaink
A konyhai szivacsnak nem kell büdösnek vagy láthatóan elhasználtnak lennie ahhoz, hogy kórokozók tanyázzanak benne.
A virágporral együtt nehézfémeket is gyűjtenek a méhek
A környezetből összeszedett, mérgező nehézfémek a poszméhek élelemgyűjtésétől a szaporodásáig rengeteg élettevékenységre vannak igen negatív hatással.
Nem ebihalként kezdték életüket a szárazföld első gerincesei
Egy új kutatás átírja az elképzeléseinket a szárazföldre lépő első négylábúakról, és arról, hogy voltaképpen mi vezetett el a szárazföld meghódításához.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
