Jégkori maradványok bukkantak elő a Tiszából

Az alacsony vízállás miatt váltak láthatóvá a csontok, amelyek részben őstuloktól származhatnak.
Paleontológiai maradványok kerültek elő Tiszaföldvár közelében, a Tisza alacsony vízállása miatt – számol be a Szoljon. A napokban felfedezett, feltehetően őstuloktól származó csontmaradványok a Tiszazugi Földrajzi Múzeumba kerültek, ahol a szakemberek megkezdték az előkészítésüket a részletes vizsgálatok előtt.
A csontokra az ELTE Földrajzi és Földtudományi Intézetének egyik kutatója, Dr. Jakab Gusztáv figyelt fel, miközben a térség környezetváltozásait vizsgáló terepmunkát végzett. Hamar felismerte, hogy jelentős őslénytani leletek lehetnek a maradványok, ezért értesítette a Tiszazugi Földrajzi Múzeum munkatársait, akik átvették a csontokat.
Legyél Te is előfizetőnk!Tetszik a National Geographic online tartalma? A nyomtatott magazinban további, máshol nem elérhető történeteket és fotókat találsz. Aktuális előfizetési akciónkról itt tájékozódhatsz.
A múzeum igazgatója, Béres Mária szerint a leletek immár biztonságban vannak, és megkezdődhet a tudományos feldolgozásuk. Az intézmény munkatársai ezt követően maguk is felkeresték a lelőhelyet, ahol további fosszíliákra bukkantak. Szarka József régész több nagyméretű csontot emelt ki a sekély vízből, köztük megfeketedett csigolyákat és hosszú csontokat, amelyek hosszú időn át feküdhettek a meder üledékében.
Miféle csontok lehetnek?
A szakemberek egyelőre óvatosak a meghatározással. Annyi már biztosnak látszik, hogy őslénytani jelentőségű maradványokról van szó, amelyek feltehetően az utolsó jégkorszakot megelőző időszakból származnak. A csontok között valószínűleg őstulok maradványai is találhatók, ugyanakkor néhány robusztusabb csont akár más nagyméretű emlőshöz is tartozhatott.
Az őstulok a mai házi szarvasmarha vad őse volt. Európa-szerte elterjedt, hatalmas termetű növényevőként a Kárpát-medencében is gyakori volt, elsősorban a folyók menti ligeterdőkben és füves területeken. Az utolsó ismert példány 1627-ben pusztult el Lengyelországban, a mai, őstulokként ismert állat valójában egy modern szarvasmarhák felhasználásával rekonstruált élőlény.
A Tisza alacsony vízállása miatt egyre többször bukkannak elő paleontológiai és régészeti maradványok. Bár ez gyakran izgalmas felfedezésekhez vezet, sokszor veszélybe is sodorja a leleteket.








































































































































































































