Vajon minden növényi élelmiszer egészséges?

Soha nem volt olyan sokféle étkezési divat vagy irányzat, mint manapság, ráadásul egyre többet is tudunk arról, milyen ételek miféle hatással lehetnek a szervezetünkre. Alapvetően elmondható, hogy a nyugati típusú társadalmakban élők sokkal több állati eredetű élelmiszert fogyasztanak, mint szükséges volna.

Ennek részint betegségekben is megnyilvánuló hatásai vannak, részint pedig hatalmas földterületeket vesz el a természettől az állattenyésztés, számos más problémája mellett (amelyekre most nem térünk ki). Ha szeretnénk bolygónk természetes élőhelyeit helyreállítani, akkor ezen mielőbb változtatni kell. A változást az is indokolja, hogy a szükségesnél kevesebb növényi élelmiszert veszünk magunkhoz, így ennek növelésével két legyet üthetnénk egy csapásra.

Az átlagember legtöbbször olyan formában vásárolja meg az élelmiszereket, hogy azzal már nem kell sok mindent tennie ahhoz, hogy ehető legyen. Félkész, vagy kész, élelmiszeripari üzemekben készült ételeink azonban számtalan adalékanyagot is tartalmazhatnak, amelyek egy otthoni főzés során biztosan nem kerülnének bele a fazékba.

Ennek az az oka, hogy a tömegtermelés, a hosszú eltarthatóság, az olcsóság és a tetszetős külső igényei miatt nélkülük egyszerűen nem lehetne előállítani ezeket az élelmiszereket. Ezek azonban az ételeinket ultrafeldolgozottá teszik, és erről már tudjuk, hogy egészségügyi kockázattal jár a rendszeres, nagy mennyiségű fogyasztásuk.

Egy angol kutatócsoport Nagy Britannia egyik szupermarket-láncában kapható élelmiszerek esetében vizsgálta meg, hogy mennyi adalékanyaggal készültek. Ehhez olyan ételeket választottak, amelyeknek létezik állati eredetű és növényi eredetű változata is, összesen 71 ilyen élelmiszerpárt mértek fel.

Olyanokra gondoljunk, mint a zabtej és a tehéntej, csirkeutánzatú növényi szendvics és csirkés szendvics, vagy a különféle szószok, mint a majonéz és annak vegán változata, vagy épp a hús és a növényi alapú húshelyettesítő. Minden egyes megvizsgált növényi alapú termék egyúttal vegán is volt, vagyis semmilyen állati eredetű alapanyag nem volt bennük.

Az állati eredetű élelmiszerekben összesen 100 különböző adalékanyagot azonosítottak a kutatók, míg ezek növényi megfelelőiben szinte kétszer annyit, 199-et.

A kutatást vezető Joseph Whittaker elmondta, az eredmény nem jelenti azt, hogy a növényi alapú élelmiszerek rosszabbak, vagy egészségügy szempontból kockázatosabbak volnának. A kutatók pusztán az adalékok számát vizsgálták, de nem mérték fel, hogy mennyi volt ezekből az adott élelmiszerben, és azt se ellenőrizték, hogy milyen gyakran fogyasztották ezeket az emberek.

Azt is megjegyezte a kutató, hogy minden használt adalékanyag az előírásoknak megfelelő volt. A kutatók hozzátették, hogy fontos volna szélesebb körben, több országban is elvégezni efféle felméréseket.

Egyre növekszik azok száma, akik növényi alapú élelmiszereket fogyasztanak, s közben csökken a húsfogyasztás is Nagy Britanniában illetve az USA-ban. Egy holland kutatásból pedig arra derült fény, hogy egyre többen követnek flexitariánus, vagyis csak kis részben állati eredetű, kevésbé feldolgozott étrendet.

A növényi étrend egyre inkább teret nyer, ám az emberek szeretnének egyúttal kevésbé feldolgozott, kevesebb adalékot tartalmazó ételeket is fogyasztani.

Ennek a legjobb útja az, ha valaki maga főz nyers, egyszerű alapanyagokból, de erre nem mindenkinek, és nem mindig van ideje. A kutatók azt javasolják, hogy aki növényi étrendet tart, igyekezzen teljes értékű élelmiszert magához venni. A növényi húshelyettesítőknek (mint pl. a szójagranulátum) például nincs természetes megfelelőjük – ám a hagyományos ételekhez, megszokott fogásokhoz néha ezeket is felhasználja, aki húsmentesen táplálkozik.

Aki tudatosan törekszik a kevésbé feldolgozott élelmiszerekre, kevesebb adalékra, annak érdemes vásárlás előtt elolvasnia a kiválasztott termék összetevőit – ez nemcsak a növényi étrendre igaz. Szerencsére jócskán lehet kapni szinte adalékmentes termékeket is, nem azért, mert az adalékok önmagukban károsak, hanem azért, mert erre is igénye van a piacnak.