Először bukkanhattak Naprendszer kívüli holdra

Egy új tanulmány alapján megtalálhatták az eddigi legjobb exoholdjelöltet – számol be az IFLScience. A helyzet azonban korántsem egyszerű, hiszen az objektum tulajdonságai feszegethetik a hold definícióját.

Az első Naprendszeren kívüli bolygók, azaz exobolygók felfedezése után a rendszerünkön kívüli égitestek kutatásában az egyik nagy kérdés az lett, hogy vajon holdak is találhatók-e odakint. Bár a logikus válasz az igen, exoholdat még nem sikerült bizonyítottan észlelni.

A mostani jelölt egy barna törpe körül kering, amely maga is egy csillag körül mozog, így egy különleges, hármas égitestrendszerről beszélhetünk. A felfedezés ugyanakkor új kérdést is felvet: valóban holdról van szó, vagy inkább egy bolygóról?

A kutatók a CD-35 2722 jelű rendszert vizsgálták, amely mintegy 71 fényévre található a Földtől. Ennek középpontjában egy vörös törpecsillag áll, amely körül egy barna törpe, a CD-35 2722B kering. A barna törpék átmenetet képeznek a csillagok és a bolygók között: túl kicsik ahhoz, hogy fenntartsák a csillagokra jellemző magfúziót, ugyanakkor elég nagy tömegűek ahhoz, hogy a hidrogén egyik ritka izotópja, a deutérium révén végbemenjen bennük a fúzió.

Exohold vagy nem?

A csapat felfigyelt rá, hogy a barna törpe mozgása nem teljesen szabályos. Pályáján apró imbolygás figyelhető meg, amely arra utal, hogy egy másik égitest gravitációsan befolyásolja.

A számítások alapján a legjobb magyarázat erre egy, a Jupiter tömegének körülbelül 90 százalékát elérő objektum, amely 170 nap alatt kerüli meg a barna törpét. A kutatók több más lehetséges magyarázatot is megvizsgáltak, de egyik sem illett olyan jól a megfigyelésekhez.

„Ezt a rendszert nehéz a Naprendszerből ismert fogalmakkal, így a bolygókkal vagy holdakkal leírni” – mondta Kevin Hoy, a chilei Diego Portales Egyetem doktorandusza és a csapat tagja. A szakértők ezért egyelőre az exosatellite kifejezést használják – amely az angol exohold, azaz exomoonnál tágabb fogalmat próbál jelölni. Az objektum ugyanis elég nagy ahhoz, hogy bolygónak számítson, viszont nem csillag, hanem egy barna törpe körül kering, amely viszont maga is egy csillag körül mozog.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a Nemzetközi Csillagászati Uniónál jelenleg nincs hivatalos definícióval arra, mi tekinthető holdnak. A szerzők szerint ez a felfedezés hozzájárulhat egy ilyen meghatározás kidolgozásához, mivel várhatóan a következő években egyre több hasonló rendszert fedeznek majd fel.

Csillagok, barna törpék, bolygók és holdak

A jelöltet a radiálissebesség-módszerrel sikerült kimutatni. A chilei Nagyon Nagy Távcső (Very Large Telescope) mérései alapján a barna törpe sebessége 170 napos ciklusban mintegy 600 méter/másodperccel változik, ami jól magyarázható egy nagy tömegű kísérő gravitációs hatásával.

A felfedezés azért is meglepő, mert a barna törpe rendkívül elnyúlt pályán kering csillaga körül. A hasonló rendszerekben a holdak általában instabilak, és könnyen elszakadhatnak gazdaobjektumuktól. A kutatók szerint ebben az esetben a barna törpe és a csillag közötti nagy távolság biztosíthatja a rendszer hosszú távú stabilitását.

Bár az objektum közvetlenül egyelőre nem látható, a kutatók szerint ez a legmeggyőzőbb bizonyíték egy Naprendszeren kívüli hold létezésére. A felfedezés nemcsak az exoholdak kutatásában jelenthet mérföldkövet, hanem arra is rávilágít, hogy a csillagok, a barna törpék, a bolygók és holdak közötti határok a valóságban jóval összetettebbek, mint azt a jelenlegi besorolások tükrözik.