Riasztó előrejelzés: 2050-re csaknem megduplázódhat az új rákesetek száma

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) friss jelentése alapján a rák továbbra is a világ egyik legsúlyosabb egészségügyi kihívása, és ha nem történik érdemi beavatkozás, az új daganatos megbetegedések száma 2050-re csaknem megduplázódhat – számol be az IFLScience. A szervezet és a WHO Nemzetközi Rákkutató Ügynöksége (IARC) által készített Global Status Report on Cancer 2026 szerint a jelenlegi évi mintegy 20,6 millió új eset 35 millióra emelkedhet a század közepére.

A rák valójában nem egyetlen betegség, hanem több mint 200 különböző kórkép összefoglaló neve. A szív- és érrendszeri rendellenességek után ez a második vezető halálok világszerte: 2024-ben közel 10 millió ember halt meg daganatos betegségben, ami nagyjából minden hatodik halálesetnek felelt meg. A leggyakoribb daganattípusok a tüdő-, az emlő- és a vastagbélrák.

A daganatos betegségeket hagyományosan az időskorral hozták összefüggésbe, hiszen az élet során felhalmozódó genetikai károsodások, a rákkeltő anyagoknak való hosszú távú kitettség és az immunrendszer öregedése növeli a kockázatot. Emellett közismerten az olyan életmódbeli tényezők, mint a dohányzás, az alkoholfogyasztás, az elhízás, a mozgásszegény életmód és az egészségtelen táplálkozás is jelentős szerepet játszanak a kialakulásban.

Az utóbbi években ugyanakkor egyre több fiatalnál diagnosztizálnak daganatos megbetegedést. A kutatók még vizsgálják ennek okait, ám az egyik lehetséges magyarázat szerint a fiatalabb generációk biológiai öregedése gyorsabb lehet elődeikénél, vagyis szervezetük az életkorukhoz képest nagyobb mértékű elhasználódást mutat.

Egyenlőtlenségekről árulkodnak a rákos megbetegedések

Az új jelentés alapján a daganatos betegségek terhe rendkívül egyenlőtlenül oszlik meg a világban. Bár a megelőzés, a szűrés és a kezelések sokat fejlődtek, emberek milliói továbbra sem férnek hozzá megfelelő ellátáshoz.

Különösen szembetűnő a különbség az emlőrák túlélésében: a magas jövedelmű országokban a betegek 87 százaléka él legalább öt évvel a diagnózis után, míg az alacsony jövedelmű országokban ez az arány mindössze 42 százalék. Ráadásul jelenleg csak minden harmadik ország biztosítja a daganatos ellátást az általános egészségbiztosítás részeként.

„A rák mélyen személyes betegség, amely szinte mindannyiunk életét érinti. A túlélésnek azonban nem lenne szabad azon múlnia, hogy valaki hol született vagy mennyit keres” – mondta Dr. Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO főigazgatója. Mint hozzátette: a jelentésben bemutatott egyenlőtlenségek nem elkerülhetetlenek, hanem olyan döntések következményei, amelyeket megfelelő intézkedésekkel meg lehet változtatni.

Ilyen életmódbeli tényezők növelik a rák kockázatát

A kutatók szerint világszerte tízből négy daganatos megbetegedés megelőzhető kockázati tényezőkhöz köthető. A dohányzás és az egészségtelen életmód mellett ide tartoznak bizonyos fertőzések is, például a humán papillomavírus (HPV), a hepatitis B és C vírus, illetve a Helicobacter pylori baktérium.

„Bár azokban az országokban, ahol hatékony megelőző intézkedéseket vezettek be, egyes daganattípusok előfordulása csökkent, az előrelépés túl lassú” – hangsúlyozta Dr. Elisabete Weiderpass, az IARC igazgatója. A szakértő szerint a daganatos betegségek mintázatát egyre inkább az elhízás, a fizikai inaktivitás, az egészségtelen étrend és a légszennyezés alakítja, ezért a megelőzésnek továbbra is prioritásnak kell maradnia.

Jó hír, hogy az elmúlt évtizedekben pozitív eredmények is születtek. A dohányzás előfordulása 2010 óta 27 százalékkal csökkent, ami több térségben mérsékelte a tüdőrák gyakoriságát. A HPV és más fertőzések elleni oltási programok szintén hozzájárultak egyes daganattípusok visszaszorításához, és ma már az országok 82 százalékának van nemzeti rákellenes stratégiája, szemben a 2010-es 50 százalékkal.

Mindez azonban egyelőre nem elegendő ahhoz, hogy megállítsa a daganatos megbetegedések számának növekedését. A WHO ezért arra kéri a kormányokat, hogy erősítsék a megelőzést, javítsák a szűrésekhez és kezelésekhez való hozzáférést, valamint vonják be a döntéshozatalba a daganatos betegséggel élők tapasztalatait is. A szervezet szerint csak átfogó, hosszú távú intézkedésekkel lehet érdemben javítani a következő évtizedek kilátásain.