Ismerd meg ellenségedet: kullancsleltár készül Franciaországban

A kullancsok számos, emberre és állatra veszélyes betegséget hordoznak, a pontos megismerésük része a betegségek elleni védekezésnek.

A kullancsok olyan atkák, amelyek vérrel táplálkoznak, nem igazán válogatósak, számos fajuk pont azzal válik veszélyessé, hogy sokféle állatból szív vért, így sokféle kórokozóhoz jut hozzá. Ilyen az embereken hazánkban is leggyakoribb faj, a közönséges kullancs (Ixodes ricinus), amely hüllőkön, madarakon, emlősökön egyaránt megél.
A Lyme-kór, a kullancs-enkefalitisz, vagy épp a kutyákra végzetes babézia a legismertebb fertőző betegségek, amelyeket a kullancs vérszívása során kaphat el ember, állat. A legtöbb kórokozót csak hosszú órák vérszívása alatt tudja átadni a kullancs, így a legjobb védekezésünk egyelőre az, ha minden szabadban tartózkodás után ellenőrizzük a testünket.
Nem kell különösebben nagy természetjárónak se lenni ahhoz, hogy az ember összeszedjen egy kullancsot, elég egy park vagy a kert hozzá, begy belógó ág, vagy fűszál. A fertőzésekkel kapcsolatosan a legnagyobb veszélynek a kisgyerekek, illetve az 50 év felettiek vannak kitéve. Míg az enkefalitisz ellen van védőoltás, addig a Lyme-kór elleni jelen pillanatban még nincs forgalomban, de nem esélytelen, hogy 2027-ben már megkapja az engedélyeit.
Mivel a kullancsok vérszívásuk elején érzéstelenítőt is „adagolnak” áldozatuk bőrébe, ezért nem könnyű észlelni, ha beakaszkodtak. A legkisebb egyedek, amelyeket lárvának nevezünk rendkívül aprók, milliméternél kisebbek, és csak hat lábbal rendelkeznek. A lárvából az első vérszívása után nimfa lesz, ekkortól már 8 lába van – ám ebben a stádiumban is lehet csupán 1 milliméter körüli…

Talán ez a legveszélyesebb állapota, mivel még nagyon apró, nehéz észrevenni, ám már túlesett egy vérszíváson, így biológiailag képes fertőzni. A kifejlett nőstények 3-4 milliméteresek, a hímek kicsit kisebbek, 2-3 milliméteresek. A nőstények a peterakás miatt sokkal több vért szívnak, ők akár 1 centisre is hízhatnak ennek során. A hímek mértékletesebbek. Az régiónként változik, hogy a kullancsok mekkora részaránya hordozhat valamilyen veszélyes kórokozót.

Francia kutatók egyfajta kullancsgyűjteményt állítanak össze azzal a céllal, hogy minél jobban megismerjük ezeket a számunkra egyáltalán nem közömbös állatokat. Egy korábbi, 2000 kullancsot érintő felmérésből arra jutottak, hogy ezek 27,7 százaléka hordozott valamilyen kórokozót, azonban ne ájuljunk el e számtól azonnal. Szerencsére csak a vérszívások 1-4 százalékában adják e patogéneket a kullancsok – bár aki megbetegedik, annak ez is pont elég…
A leggyakoribb fertőzés a Lyme-kór, amelynek mintegy 10 százalékát ráadásul nem jelzik a jól ismert, jellegzetes, gyűrű alakú bőrpír-tünetek, és így csak túl későn derülhet fény a betegségre. Ekkor már akár ízületi és idegrendszeri problémákkal is járhat a fertőzés, és igen nehéz diagnosztizálni.
Sajnos a Lyme-kórt okozó baktérium, a Borrelia burgdorferi különleges tehetséggel rendelkezik az immunrendszer átveréséhez. A felszínét borító fehérjék, amelyek alapján az immunrendszer felismerné, változnak – ez olyan, mint amikor a krimikben a menekülő bűnöző másik kabátot öltve tűnik el az üldöző rendőr szeme elől. Ráadásul ez nem az egyetlen trükkje a kórokozónak.
Többek közt ez az oka annak, hogy mind a betegség diagnózisa nehéz, mind pedig az ellen készülő védőoltás is csak lassan jutott el a jelenlegi fázisba. Ugyanez okozza azt is, hogy a krónikussá vált Lyme-kórt rendkívül nehéz kezelni.
A munka része az is, hogy magát a kullancsot megismerjék. A francia szakemberek egy korábbi program keretében 80 ezer kullancsot gyűjtöttek össze az ország számos pontján. A példányokat laboratóriumi fagyasztókban tárolják, későbbi vizsgálatokhoz. Ezzel mind a kullancsok, mind a kórokozók elterjedését fel lehet térképezni.
Franciaországban mintegy 40 kullancsfaj él, a kutatók például erdészek számára tanfolyamokat is tartanak e fajok azonosításáról. Ez amiatt is fontos, mert egyes betegségekhez más fajok szükségesek, például a krími-kongói vérzéses lázat a Hyalomma kullancsok terjeszthetik. A klímaváltozással korábban nem ismert kullancsfajok és velük új kórokozók is megjelennek egyes régiókban.








































































































































































































