Egymillió éve kihalt emberelőd lábnyomaira bukkantak

A felfedezésnek köszönhetően sok új érdekes részlet tárult fel a Australopithecus (Paranthropus) boisei fajról.

Csaknem 1,5 millió éves lábnyomokat azonosítottak Kenyában, amelyeket az emberekkel közeli rokonságban álló faj hagyott maga után. Amint Reuters tudósításából kiderül, a nyomok az Australopithecus (Paranthropus) boisei nevű faj egyedeihez tartozhatnak, amely nemének talán utolsó képviselőjeként halhatott ki körülbelül 1 millió évvel ezelőtt.
Az Australopithecusok egyfajta átmenetet képeznek az emberszabású majmok és a korai emberfajok között, a köznyelvben gyakran szokás majomemberekként és előemberekként is emlegetni őket. Ez az elnevezés tudományosan nem állja meg a helyét, ugyanakkor egészen találó, hiszen a majmokra és az emberekre jellemző tulajdonságokat is hordoztak.
Kinézetük még mindig az emberszabású majmokéra hasonlított: nagy, előreugró arcuk, hozzá képest kisméretű agykoponyájuk, hosszú felső és rövid alsó végtagjaik voltak. Valószínűleg még tudtak a fákon közlekedni, ám egyre inkább elkezdtek a talajon közlekedéshez alkalmazkodni.
Az Australopithecus (Paranthropus) boisei felépítésére és életmódjára vonatkozóan eddig főleg koponya- és fogfosszíliák alapján tudtunk következtetéseket levonni. Ez alapján életmódja a nyílt, füves szavannákhoz alkalmazkodhatott. Főleg fűféléket, keményebb héjú magvakat, dióféléket fogyaszthatott, ezért „diótörő emberként” is szokták emlegetni.
A most felfedezett lábnyomoknak köszönhetően azonban jobban megérthejtük, hogy mekkorák lehettek, és hogyan viselkedhettek. A kutatók összesen 21 nyomot dokumentáltak, amelyek vizsgálataik szerint nyolc felnőtt hím egyed hagyhatott. Ez már önmagában is érdekes újdonság, hiszen arra utal, hogy a faj hímjei olykor csoportosan vándorolhattak nőstények és gyermekek nélkül. Az nem világos, hogy mi célból tehették ezt, de a kutatók több lehetséges magyarázattal is előállták.
Az egyik lehetőség, hogy vizet és élelmet kerestek a csoportjuk számára, de az sem lehetetlen, hogy járőröztek vagy egyszerűen sétálgattak időtöltés gyanánt. Az is elképzelhető ugyanakkor, hogy a faj domináns hímjei elzavarták a gyengébb hímeket a csoportokból, akik így magukra maradva kényszerültek boldogulni. Ilyesmi több ma élő majomnál is megfigyelhető.
A lábnyomok alapján a szakértők úgy becsülik, a példányok akár a 183 centiméteres magasságot, és a 75 kilogrammos testtömeget is elérhették. Ez jóval meghaladja a korábbi feltételezéseket, és az olyan, jóval modernebb emberfajok testméreteivel vetekszik, mint a Homo erectus.








































































































































































































