Fognyomok a csontokon: kannibál volt ősi rokonunk

Újabb bizonyítékok igazolják, hogy az egyik korai emberfaj esetenként elfogyasztotta saját fajtársait – számol be a Live Science. A spanyolországi Gran Dolina barlangban feltárt, mintegy 850 ezer éves csontmaradványok arra utalnak, hogy a kannibalizmus jóval összetettebb jelenség volt, mint azt korábban gondolták.

Az észak-spanyolországi Atapuerca lelőhelykomplexumhoz tartozó Gran Dolinában két tucatnyi, a Homo antecessor nevű fajhoz tartozó csontot és fogat. A faj nagyjából 1,2 millió éve jelent meg Európában, és 770 ezer évvel ezelőtt tűnt el. A modern ember ezen közeli rokonáról korábban is tudták, hogy kannibál viselkedést mutatott – épp a Gran Dolina-i leleteknek köszönhetően.

A most feltárt maradványok között koponya-, gerinc-, kar- és lábcsonttöredékek, valamint fogak találhatók. Több csonton kőeszközökkel ejtett vágásnyomokat azonosítottak, amelyek egyértelműen arra utalnak, hogy a testeket feldarabolták.

A Homo antecessor kannibalizmusa

A Homo antecessor jelenleg a legkorábbi ismert emberrokon, amelyről bizonyított, hogy saját fajának tagjait fogyasztotta. A korábbi vizsgálatok alapján azonban úgy vélték, hogy az áldozatok többsége gyermek vagy serdülő lehetett, akiket könnyebb volt elfogni.

Az új ásatást ezt az elképzelést árnyalja, a maradványok között ugyanis több felnőtt egyed csontjai is megtalálhatók. Palmira Saladié, a Katalán Emberi Paleoökológiai és Társadalmi Evolúciós Intézet (IPHES) munkatársa szerint ezeken szintén kimutatták a vágásnyomokat.

A lelőhelyen azonosított egyedek száma ezzel legalább 13-ra emelkedett, a példányok mintegy fele felnőtt volt. Andreu Ollé, az IPHES régésze kiemelte: az új leletek révén minden korábbinál átfogóbb képet alkothatnak az érintett populációról.

Sok még a megválaszolatlan kérdés

A barlangból kovakőből, kvarcitból és homokkőből készült kőeszközök, valamint hiénák, hódok, szarvasok, lovak és orrszarvúk csontjai is előkerültek. Az állatcsontokon megfigyelt feldolgozási nyomok megegyeznek az emberi maradványokon láthatókkal, sőt egyes emberi csontokon emberi fognyomokat is azonosítottak. A kutatók szerint ez az egyik legerősebb bizonyíték arra, hogy a holttesteket valóban elfogyasztották.

A kannibalizmus oka ugyanakkor továbbra sem ismert. A kutatók remélik, hogy az újonnan feltárt maradványok segítségével jobban megérthetik, milyen szerepet játszott a gyakorlat a Homo antecessor közösségeiben.

Marina Mosquera, az IPHES szakembere rámutatott: az érintett területet még csak most kezdték el átvizsgálni, de máris kiderült, hogy a helyszín óriási tudományos jelentőséggel bír. A csontok részletes elemzése jelenleg is zajlik, a szakemberek többek között azt vizsgálják, hogy a kannibalizmus milyen gyakran fordult elő, mennyi ideig tartott ez a gyakorlat, és mit árul el a Homo antecessor társadalmi szerveződéséről.