85 millió éves kígyó kövületére bukkantak

A lelet egyik különlegessége, hogy három dimenzióban, rendkívül jó állapotban konzerválódott.

Egy új tanulmányban egy kivételes állapotban fennmaradt, 85 millió éves kígyófosszíliát írnak le – számol be az IFLScience. Tiago Simões, a Princeton University munkatársa és kollégái szerint a kövület segíthet megválaszolni az evolúció egyik legrégebbi kérdését: vajon a kígyók legkorábbi ősei a felszínen, a talajban vagy a vízben éltek? Az új eredmények alapján úgy tűnik, már a kezdetektől többféle élőhelyet is meghódítottak.
A Tametara mirim maradványait Brazíliában fedezték fel. A késő kréta időszakból, mintegy 85 millió évvel ezelőttről származó faj a legősibb ismert kígyók közé tartozik.
A lelet különlegessége, hogy három dimenzióban, rendkívül jó állapotban konzerválódott – ez az első teljesen összefüggő kígyófosszília, amelyet Brazíliában tártak fel. A kövület minősége lehetővé tette a kutatók számára az állat koponyájának és agyüregének részletes, háromdimenziós rekonstrukcióját.
A kutatók az úgynevezett endokasztot – az agyüreg belső lenyomatát –, valamint a koponyaidegek és a belső fül szerkezetét hasonlították össze más fosszilis és ma élő kígyófajokéval. A csapat úgy véli, az agy felépítése sokat elárulhat az egykori állat életmódjáról.
Az ősi kígyók sokfele elboldogultak
Az adatok azt mutatták, hogy a Tametara mirim főként föld élhetett, és ásásra alkalmazkodhatott. Érdekes módon egy korábban, Argentínában leírt ősi kígyó, a Dinilysia inkább a talaj felszínén mozgott.
A kutatók más korai kígyófosszíliák alapján azt is sejtik, hogy egyes fajok tengeri környezetben éltek. Mindez arra utal, hogy a kígyók már evolúciójuk korai szakaszában is rendkívül változatos életmódot folytattak.
Simões szerint a kígyók őse tehát nem egyetlen élőhelyhez adaptálódhatott. „Inkább egyfajta átmeneti állapotot képviselt a föld alatti és a felszíni életmód között” – húzta alá.
A csapat most úgy gondolja, eddig rosszul tették fel a kígyók korai felmenőivel kapcsolatos kérdést. A legkorábbi fajok valószínűleg nem kizárólag a föld alatt, a felszínen vagy a vízben éltek, hanem korán többféle környezetet is benépesítettek. Testfelépítésük lehetővé tette számukra, sokféle élőhelyet meghódítsák.










































































































































































































