Különös módon küzdenek az ebihalak a vírusok ellen

A jelenséget magyar kutatók fedezték fel.

Nem minden változó testhőmérsékletű állat lázzal küzd a kórokozók ellen – mutatták rá a világon elsőként magyar kutatók. Az ELTE és a HUN-REN munkatársai szerint az ebihalak vírusfertőzés esetén éppen hűteni igyekeznek magukat.
A láz a fertőző betegségek leküzdésének egyik legismertebb formája. A beteg állatok kétféleképpen növelhetik testhőmérsékletüket: belső szabályozással, azaz élettani folyamataik révén, vagy viselkedésükkel, például melegebb környezetet keresve. A változó testhőmérsékletű állatok, mint amilyenek a kétéltűek, halak és hüllők, jellemzően csak az utóbbira képesek. Azonban a láz nem mindig a leghatékonyabb reakció a kórokozók ellen.
Az új eredmények arra mutatnak, hogy egy változó testhőmérsékletű gerinces állat vírusfertőzés hatására nem melegebb, hanem hűvösebb környezetet keres fel, hogy testhőmérsékletét szabályozza.
Ez a stratégia korábban alig volt ismert az állatvilágban, ezidáig csupán ízeltlábúak bakteriális és virális eredetű, illetve patkányok bakteriális fertőzése esetében figyelték meg, de a kutatási eredmények alapján ez a viselkedés segíthet a kórokozók elleni harcban – derül ki az ELTE közleményéből.
A kutatók kísérlettel bizonyították, hogy a fertőzött ebihalak hűvösebb vizeket részesítenek előnyben, mint az egészséges példányok. Minél nagyobb egy egyed szervezetében a vírus mennyisége, annál alacsonyabb hőmérsékletet választ.
Eredményeink arra utalnak, hogy a fertőzött ebihalak finoman szabályozzák testhőmérsékletüket annak érdekében, hogy lassítsák a vírus szaporodását, miközben igyekeznek elkerülni a túlzottan alacsony hőmérséklet kedvezőtlen élettani következményeit. Általánosan ismert ugyanis, hogy az alacsony hőmérséklet lassítja az ebihalak növekedését, fejlődését, és akár az immunrendszerük hatékonyságát is
– idézi a közlemény Herczeg Dávidot, a HUN-REN-ELTE MTM Integratív Ökológia Kutatócsoport tudományos munkatársát, a BMC Biology folyóiratban megjelent tanulmány első szerzőjét.
A kutatás természetvédelmi szempontból is fontos. A ranavírusok világszerte veszélyeztetik a kétéltűeket, miközben a klímaváltozás átalakítja a természetes vizek hőmérsékleti viszonyait. Az eredmények arra utalnak, hogy a vizes élőhelyeken belüli különböző hőmérsékletű élőhelyfoltok megléte hozzájárulhat a betegségekkel sújtott kétéltűpopulációk túléléséhez, ezért ezek megőrzése a természetvédelmi gyakorlatban is kiemelt jelentőségű lehet.










































































































































































































