Neandervölgyi gén növelheti izomtömegünket

Egy új tanulmány alapján egy neandervölgyiektől örökölt génváltozat hatással lehet arra, hogy szervezetünk mennyire reagál a növekedési hormonra, ezáltal pedig az izomtömegre is – számol be a Live Science. A kutatók szerint a változat nagyjából 47 ezer éve, a neandervölgyiek és a modern emberek keveredése során kerülhetett a Homo sapiens génállományába.

A vizsgált variáció a növekedési hormon receptorát kódoló génben található. A neandervölgyi változat két aminosavcserével és egy delécióval tér el a legtöbb mai emberben megtalálható típustól. Laboratóriumi kísérletekben a génváltozatot hordozó sejtek mintegy 40 százalékkal gyakrabban osztódtak, amikor növekedési hormonnal kezelték őket.

Legyél Te is előfizetőnk!Tetszik a National Geographic online tartalma? A nyomtatott magazinban további, máshol nem elérhető történeteket és fotókat találsz. Aktuális előfizetési akciónkról itt tájékozódhatsz.

„A legszembetűnőbb jellemző valószínűleg a nagyobb izomtömeg lenne, ez változatmásolatonként körülbelül 270 grammot eredményezne” – mondta Hugo Zeberg, a svéd Karolinska Intézet genetikusa és a csapat tagja. Egy két példányban öröklő személy így több mint fél kilogrammal nagyobb izomtömeggel bírhat.

Mennyire meghatározó ma a génváltozat?

A kutatók tíz neandervölgyi és két gyenyiszovai DNS-mintát vizsgáltak, majd eredményeiket több mint 1,1 millió modern ember genetikai és egészségi adataival vetették össze. A génváltozat a neandervölgyiek csaknem mindegyikénél jelen volt, a mai emberek között azonban jóval ritkábbnak számított.

Az európai származású emberek körülbelül 1 százalékában, egyes dél- és délkelet-ázsiai népességekben viszont akár 25 százalékban is megtalálható volt. Afrikai származású embereknél nem mutatták ki, ami összhangban lehet azzal, hogy a neandervölgyiek és a modern emberek keveredése Eurázsiában történt.

A génváltozat hatása ugyanakkor nem feltétlenül látványos. A szakértők szerint elsősorban a növekedési hormon hatására aktiválódó jelátviteli folyamatokban okoz különbséget. A változatot hordozó embereknél emellett kissé rövidebb foggyökerek és a neandervölgyiekre jellemző kisebb állkapocsbeli eltérések is megfigyelhetők.

Mikor fejtheti ki hatását a neandervölgyi génváltozat?

A hatás valószínűleg főként a pubertás idején jelentkezik, a vizsgált, 11 évesnél fiatalabb gyerekeknél ugyanis nem mutatkozott a génváltozathoz kapcsolódó különbség, az idősebbeknél viszont igen. Ez azért is érdekes, mert a növekedési hormon szintje a serdülőkorban jelentősen megemelkedik.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy a génváltozat önmagában nem magyarázza a neandervölgyiek jellegzetesen zömökebb, robusztusabb testfelépítését. „A neandervölgyiek testalkatát szinte biztosan számos gén, valamint a fejlődés, az életmód és a környezeti tényezők együttesen alakították” – mondta Zeberg.

A szakértők régóta tudják, hogy a neandervölgyi örökség máig él egyes embercsoportok genetikájában. A most azonosított gén csupán egyetlen darabja annak a jóval nagyobb kirakósnak, amely azt mutatja meg, hogyan járult hozzá a neandervölgyi örökség a mai emberek tulajdonságaihoz.