Tovább élünk, de nem feltétlenül egészségesebben

Az emberek világszerte minden korábbinál tovább élnek, ám a többletként megélt éveikből sajnos egyre többet rossz egészségi állapotban töltenek. A Washingtoni Egyetem Egészségtudományi Intézetének (IMHE) kutatói nemrégiben a The Lancet Public Health folyóiratban tették közzé új, a betegségek globális terhét (GBD 2023) vizsgáló kutatásuk eredményét.

Az 1990-2023 közti közegészségügyi adatok feldolgozásából azt állapíthatták meg, hogy mintegy két évvel hosszabb időt tölt ma az ember valamiféle betegségtől, egészségkárosodástól sújtva, mint az időszak kezdetén.

Míg 1990-ben a világon az emberek életüknek átlagosan 13,6 százalékát töltötték betegen, 2023-ra ez az arány 14,5 százalékra nőtt. Években kifejezve 8,8 évről 10,7 évre emelkedett az egészségkárosodással töltött életidő.

A kutatók 204 ország és régió közegészségügyi és társadalmi-gazdasági adatait vizsgálták át, meghatározták a várható életkort és az egészségben eltöltött várható életévek számát. A 204 országból 203 esetében nyílt az olló, vagyis hiába nőtt a várható életkor, az egészséges évek száma nem követte ezt.

Ráadásul nem pusztán az élet végén lett több a betegségben töltött idő, hanem az egész felnőttkor során halmozódott. A probléma a nőket fokozottan érinti, hiszen ők élnek hosszabb ideig, ám ez együtt jár a több betegen leélt életévvel is.

Legnagyobb részben a nem halálos, krónikus betegségek számlájára írható a növekedés. Az első helyen a mozgásszervi betegségek és fájdalmak, például a derékfájás szerepel. Ezt a depresszió és a szorongás követik, majd az olyan érzékszervi gondok, mint az időskori halláscsökkenés, aztán az elesések okozta bajok következnek, majd pedig más krónikus, nem fertőző betegségek. Ezek a problémák a rossz egészségben töltött évek több mint feléért felelősek.

A legtöbb rossz egészségben töltött időt a fejlettebb országokban mérték, vagyis ott, ahol a jövedelmet, az iskolázottságot és a termékenységet együttesen figyelembe vevő mutató magas szinten állt. Ez könnyen érthető: itt nőtt a leginkább a várható élettartam az orvoslás fejlettsége miatt, ám közben a tovább élő emberek tovább kénytelenek a nem halálos betegségeiket is cipelni.

Afrika déli részén jóval kisebb a rés a várható élettartam és az egészségben töltött évek közt. Ennek sajnos nem az az oka, hogy ott egészségesebbek az emberek, hanem az, hogy jóval rövidebb ideig élnek.

A betegségek és a kockázati tényezők súlya is eltér: a fejlett országokban elsősorban az időskori krónikus mozgásszervi és mentális betegségek dominálnak, míg a kevésbé fejlett térségekben az alultápláltság és más, megelőzhető kockázatok játszanak még mindig jelentős szerepet.

A kutatók szerint a jövőben az egészségügy sikerét nemcsak az alapján kellene megítélni, hogy mennyivel nő a várható élettartam, hanem aszerint is, hogy sikerül-e csökkenteni a betegségekkel leélt évek számát. Ebben a megelőzésnek, a tisztább környezetnek és az egészségesebb életmódnak is kulcsszerepe lesz.