A fáraó átka: veszélyt rejthet a múmiákkal való kereskedelem

Meglepően sok mumifikálódott maradvány cserél gazdát az interneten, és ez komoly veszélyt jelenthet.

Az állítólagos fáraó átka több mint egy évszázada foglalkoztatja a nyugati világot, egy új tanulmány alapján ugyanakkor a múmiák és azok darabjai valódi egészségi kockázatot is hordozhatnak – számol be az IFLScience. A szakértők szerint z interneten meglepően sok mumifikálódott emberi és állati maradványt kínálnak eladásra, ezek között pedig olyan példányok is lehetnek, amelyeken veszélyes gombák telepedtek meg.
A szakértők 128 internetes bejegyzést és aukciós hirdetést elemeztek. Összesen 122 emberi múmiát, valamint egy macska, egy íbisz, egy sügér, egy sólyom, egy másik madár és egy főemlős maradványait is megtalálták a hirdetésekben. Mindössze egy teljes emberi múmiát kínáltak eladásra, a többi esetben testrészek, például kezek, lábak vagy fejek szerepeltek. 66 hirdetésben részben vagy egészben megőrződött fej volt látható, köztük a dél-amerikai suár nép által készített zsugorított fejek, az úgynevezett tsantsák.
Miféle múmiákkal kereskednek az online térben?
A kutatók 13 esetben a gombák megtelepedésének egyértelmű jeleit észlelték, igaz, ez önmagában nem jelenti azt, hogy a többi maradvány mentes lenne a mikroorganizmusoktól. „Fontos hangsúlyozni, hogy minden olyan mumifikálódott maradványon, amelyben megmaradtak lágyszövetek, bizonyos mértékű mikrobiális kolonizáció várható, még akkor is, ha ez szabad szemmel nem látható” – írta a csapat.
A vizsgált múmiák közül 44 Egyiptomból, további 21 pedig Dél-Amerikából származott. A kutatók szerint sok közülük ősi balzsamozási eljárással készült, és hosszú időn át nem megfelelő körülmények között tárolhatták őket. Ez kedvezhet a mikroorganizmusok elszaporodásának, miközben az online eladók jellemzően nem adnak útmutatást a maradványok biztonságos kezeléséhez.
„Az internet, különösen a közösségi média térnyerése felerősítette a kulturális örökséghez tartozó különleges tárgyak, köztük a mumifikálódott emberek és állatok iránti keresletet, valamint a nemzetközi kereskedelmüket” – mondta Kirsty Squires, a Staffordshire-i Egyetem munkatársa és a vizsgálat vezetője. „Ezek a megőrzött maradványok azonban egészségügyi és biológiai biztonsági kockázatot jelentenek a balzsamozás során használt mérgező anyagok, illetve a nem megfelelő tárolás miatt, amely elősegítheti a mikroorganizmusok elszaporodását.”
Valós veszélyt hordoznak a múmiák
Az igenis valós veszélyre egy sokat idézett történelmi eset is felhívja a figyelmet. Amikor 1973-ban megnyitották IV. Kázmér lengyel király több mint 500 éve lezárt sírját Krakkóban, a 12 résztvevő restaurátor és konzerválási szakember közül tízen néhány héten belül meghaltak. Felmerült, hogy halálukat az Aspergillus nemzetségbe tartozó gombák spórái okozhatták.
Az Aspergillus spórái általában nem jelentenek komoly veszélyt, legyengült immunrendszerű embereknél azonban súlyos, akár halálos fertőzést is okozhatnak. Hasonló magyarázatot korábban Lord Carnarvon halálára is felvetettek: a brit arisztokrata néhány hónappal azután halt meg, hogy anyagilag támogatta Tutanhamon sírjának feltárását az 1920-as években. Halálát a korabeli sajtó a fáraó átkával kapcsolta össze.
A múmiák internetes kereskedelme ennél jóval kézzelfoghatóbb kockázatokat is hordozhat. A szakértők szerint a csomagok szállítása során a raktári dolgozók, futárok és vámhatósági munkatársak is kapcsolatba kerülhetnek a maradványokkal, miközben a nemzetközi szállítás a kórokozók országhatárokon átívelő terjedését is elősegítheti.
A kutatók úgy vélik, hogy a mumifikálódott emberi és állati maradványok ellenőrizetlen internetes kereskedelme nemcsak kulturális örökségi és etikai problémákat vet fel, hanem valós közegészségügyi kockázattal is járhat.









































































































































































































