Már nem reális a magyar szőlőt pusztító aranyszínű sárgaság teljes felszámolása

Az elmúlt két évben robbanásszerűen terjedt Magyarországon a szőlő aranyszínű sárgasága (Flavescence dorée, FD), amelyet a Candidatus Phytoplasma vitis nevű fitoplazma okoz. A kórokozót egy Amerikából behurcolt kabócafaj, a Scaphoideus titanus terjeszti tőkéről tőkére. A betegséget 2013-ban azonosították először magyarországi szőlőn, mára pedig a 22 hazai borvidékből 21-ben kimutatták.

A fertőzött tőkék levelei nyáron hirtelen besárgulnak vagy bevörösödnek, széleik begöngyölődnek, a fürtök elszáradnak, a vesszők pedig nem érnek be megfelelően. A betegségre nincs gyógymód, ezért a fertőzött tőkéket ki kell vágni. A 2024-ben felszámolt mintegy 47 ezer beteg tőke után 2025-ben már körülbelül 300 ezer tőkét kellett kivágni, ami 60–85 hektárnyi terület elvesztését és több tízmillió forintos közvetlen terméskiesést jelent.

Legyél Te is előfizetőnk!Tetszik a National Geographic online tartalma? A nyomtatott magazin még mélyebb élményt és további, máshol nem elérhető történeteket és fotókat kínál. Aktuális előfizetési akciónkról itt tájékozódhatsz.

A teljes felszámolás a szakemberek szerint már nem reális cél, ezért a terjedés lassítására és a károk mérséklésére kell összpontosítani. A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont és az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet közös kutatási programot dolgozott ki ennek támogatására – olvasható a HUN-REN közleményében.

Így lépnének fel az aranyszínű sárgasággal szemben

A program egyik célja egy gyors, akár a szőlőben is alkalmazható genetikai előszűrés kidolgozása, amely néhány óra alatt képes lehet azonosítani a fertőzést. Emellett a kutatók pontosabb monitoringgal és járványügyi modellekkel térképeznék fel a kórokozó és terjesztője terjedését, valamint vizsgálnák a kabócák elleni kezelések hatását.

A kutatás a vegyszeres védekezésnél szélesebb megközelítést alkalmazna: az ökológiai intézetek bevonásával olyan agrotechnikai módszereket és biológiai védekezési lehetőségeket is tesztelnének, amelyek kisebb környezetterheléssel járnak. A kutatók szerint a növényvédő szerek önmagukban nem oldják meg a problémát, a különböző védekezési módszereket összehangoltan kell alkalmazni.

A szőlő- és borágazat gazdasági súlya miatt jelentős a tét: 2024-ben Magyarországon 58 424 hektárról takarítottak be szőlőt, a szőlő és a bor együttes kibocsátási értéke pedig megközelítette a 90 milliárd forintot. A kutatási program megfelelő finanszírozás mellett már egy-két éven belül a gyakorlatban is használható eredményeket adhat.