100 millió éves bogarat őriz ez a borostyán

Egy új tanulmány alapján kivételes állapotú, mintegy 100 millió éves bogarat őrzött meg egy borostyán – számol be az IFLScience. A fosszílián egy teljesen ép fénykibocsátó szerv és egy eddig ismeretlen csápstruktúra is megőrződött. A borostyánokban gazdag Mianmarban előkerült példány a kréta időszakból származik, és a szentjánosbogarakhoz hasonló, mára kihalt Cretophengodidae családba tartozik.

Jan-Da Li, a Kínai Tudományos Akadémia munkatársa és kollégái az új fajt Icaroramus perisi néven írták le. A bogár hátulsó részén található fénykibocsátó szerv arra utal, hogy már 100 millió évvel ezelőtt is léteztek biolumineszcens bogarak. A kövület legkülönlegesebb tulajdonsága azonban a csápja.

A 12 ízből álló csáp minden egyes ízén két-két, egymástól eltérő alakú oldalág helyezkedik el. A kutatók szerint ilyen, négyféle elágazásból álló csápszerkezetet egyetlen ma élő vagy fosszilis bogárnál sem ismernek. A rendkívül összetett csápok valószínűleg a kémiai jelek, például a párkeresésben szerepet játszó feromonok érzékelését tették lehetővé. Az sem kizárható, hogy az eltérő csáprészek különböző vegyületek felismerésére specializálódtak.

Ezért igazán különleges a borostyánba zárt bogár

A faj azért is érdekes, mert a mai szentjánosbogaraknál általában egyszerűbb csápok és összetett fényjelek figyelhetők meg. Az Icaroramus perisi esetében viszont a rendkívül fejlett csápok és a fénykibocsátó szerv együtt fordultak elő. A kutatók ezért felvetik, hogy a fény nem elsősorban a párkeresést szolgálta, hanem a ragadozók elriasztásában játszhatott szerepet.

A fosszília azt mutatja, hogy a kémiai kommunikációhoz szükséges összetett érzékszervek és a fénykibocsátás egyaránt nagyon korán megjelentek ezen bogarak evolúciójában. A most leírt faj egyébként nem az egyetlen szentjánosbogár-szerű rovar, amely idén került elő Mianmar kréta kori borostyánjából: májusban egy csaknem 99 millió éves, szintén világító bogárfajt is azonosítottak.