Az egészségünk bánhatja, ha rosszkor reggelizünk

Egy új tanulmány alapján több mint 31 ezer amerikai felnőtt adatainak vizsgálata azt mutatja: nemcsak az számíthat az egészség szempontjából, hogy mit eszünk, hanem az is, mikor fogyasztjuk a nap első és utolsó ételeit – számol be a ScienceAlert. Úgy tűnik, a későbbi első étkezés magasabb halálozási kockázattal jár együtt, és a nagyon késői vacsora is kedvezőtlenebb.

Egyre több a bizonyíték arra vonatkozóan, hogy az étkezés mikéntje is fontos az egészség szempontjából. A kutatók most az amerikai National Health and Nutrition Examination Survey 1999 és 2018 között gyűjtött információit elemezték.

A vizsgálatban 31 044, legalább 40 éves ember vett részt, akik egy 24 órás időszakban minden elfogyasztott ételt és italt, valamint azok időpontját is megadták. Az adatokat a résztvevők halálozási információival vetették össze – a 8,6 éves medián követési idő alatt 7129 ember vesztette életét, közülük 2259-en szív- és érrendszeri betegség következtében.

Az eredmények alapján a reggeli későbbre tolódásával fokozatosan nőtt a bármely okból bekövetkező halálozás kockázata. A reggel 7 és 8 óra között étkezőkhez képest a 8 és 10 óra között elsőként étkezők körében 10 százalékkal, a 10 és 12 óra között étkezők körében 19 százalékkal, dél után pedig 29 százalékkal volt magasabb a kockázat.

A szív- és érrendszeri eredetű halálozás esetében még nagyobb különbséget találtak: a dél után először étkezők körében 46 százalékkal volt magasabb a kockázat, mint a 7 és 8 óra között reggelizőknél. 50 éves korban ez átlagosan 2,46 évvel rövidebb várható élettartammal is együtt járt.

A vacsora időpontja is döntő lehet

A nap utolsó étkezésénél viszont nem egyszerűen az látszott, hogy minél később eszünk, annál nagyobb a kockázat. U alakú összefüggést találtak: a 19 és 20 óra között utoljára étkezők kockázatához képest a 19 óra előtt befejezők esetében 13 százalékkal, az éjfél után étkezőknél pedig 27 százalékkal volt magasabb a halálozás esélye. A legalacsonyabb becsült kockázat nagyjából 20 óra körül jelentkezett.

„Ez azonban nem jelenti azt, hogy a 19–20 óra közötti időpont mindenki számára optimális vacsoraidő lenne” – mondta Csilei San, a Huacsong Tudományos és Műszaki Egyetem munkatársa és a csapat tagja.

A szakértők szerint a kései vacsora megzavarhatja a szervezet cirkadián ritmusát és anyagcseréjét. A nagyon korai utolsó étkezés esetében viszont más tényezők is szerepet játszhattak: az ilyen résztvevők idősebbek voltak, gyakrabban szenvedtek valamilyen betegségben, és kevesebbszer ettek.

Az étkezési időablak hossza önmagában nem mutatott következetes kapcsolatot a halálozással. A hatás attól is függött, hogy mikor kezdődött az étkezési időszak. Ez arra utal, hogy önmagában az éhezéssel töltött órák száma nem feltétlenül írja le megfelelően az étkezési időzítés egészségre gyakorolt hatását.

Mit jelentenek az eredmények?

San szerint a későbbi első étkezés és a késő esti evés hozzájárulhat a cirkadián ritmus felborulásához, valamint az anyagcsere zavaraihoz, például a zsír- és glükózanyagcsere romlásához.

Fontos azonban kiemelni: a vizsgálat nem bizonyítja, hogy a későbbi étkezés önmagában rövidíti meg az életet. Az eredményeket befolyásolhatta például az alvás, a műszakos munkarend, az általános egészségi állapot vagy a társadalmi-gazdasági helyzet is. Ráadásul az étkezési szokásokat alapvetően egyetlen, 24 órás visszaemlékezés alapján rögzítették, ami nem feltétlenül tükrözi a résztvevők hosszú távú szokásait.

„Az eredmények alapján az embereknek nem kellene szélsőségesen megváltoztatniuk étkezési rendjüket” – hangsúlyozta San. A késői étkezést ezért a kutatók inkább lehetséges kockázati jelzőként, semmint bizonyított közvetlen okként értelmezik.