Ezek a babák alig ettek cukrot, évtizedekkel később is látszott a hatás

Egy új tanulmány alapján a második világháború idején bevezetett brit cukormegszorítás évtizedekkel később is éreztethette hatását – számol be a ScienceAlert. Az eredmények szerint azok, akik életük első két évében korlátozott mennyiségű cukorhoz jutottak, felnőttként többféle daganatos betegség esetében is alacsonyabb kockázatot mutattak.

Nagy-Britanniában 1940 januárjában vezették be a szigorú élelmiszerjegyrendszert, miután a német támadások veszélybe sodorták az ország élelmiszer-ellátását. A korlátozások a cukorra is kiterjedtek, és egészen 1953 szeptemberéig érvényben maradtak. Ekkor a jegyrendszert megszüntették, a lakosság átlagos cukorfogyasztása pedig rövid idő alatt nagyjából megduplázódott.

Legyél Te is előfizetőnk!Tetszik a National Geographic online tartalma? A nyomtatott magazinban további, máshol nem elérhető történeteket és fotókat találsz. Aktuális előfizetési akciónkról itt tájékozódhatsz.

Csen Csu, a Kínai Mezőgazdasági Egyetem munkatársa és Weilong Zhang, a Cambridge-i Egyetem kutatója közel 65 ezer, 1951 és 1956 között született brit ember egészségügyi információit elemezte. A szakértők a fogamzásuktól kétéves korukig a cukorkorlátozás idején élők és a korlátozások megszüntetése után születtek felnőttkori adatait vetették össze.

Az eredmények alapján a korai életükben cukorhiányos időszakot megtapasztalóknál több daganattípus előfordulása is alacsonyabb volt. A májrák kockázata 69 százalékkal, a prosztataráké 52 százalékkal, a tüdőráké 41 százalékkal, a végbélráké 40 százalékkal, az emlőráké pedig 36 százalékkal volt alacsonyabb azokhoz képest, akik nem estek át a korlátozáson.

A kutatók emellett hosszabb telomereket is észleltek az érintett csoportban. A telomerek a kromoszómák végeit védő struktúrák, amelyek hossza összefüggésbe hozható a biológiai öregedéssel. A számítások szerint a különbség körülbelül 2,2 évvel fiatalabb biológiai életkornak felelt meg.

Így hathat a korai cukor az ízlésre

Érdekes módon úgy tűnik, hogy a korai cukorkorlátozás nemcsak a szervezet fejlődésére hathatott, hanem az érintettek étkezési szokásaira is. A jegyrendszer idején születettek még öt évtizeddel később is kevesebb cukrot és kisebb mennyiségű ételt fogyasztottak, étrendjük pedig változatosabb volt.

„A cukorral való nagyon korai életkorban történő találkozás mértéke hosszú időre alakíthatja az ízpreferenciákat” – magyarázta Zhang. A szakértő szerint két mechanizmus is szerepet játszhat:

• egyrészt a korai táplálkozás befolyásolhatja az anyagcsere, a szervek és az immunrendszer fejlődését;
• másrészt a kevésbé édes ételekkel kapcsolatos ízlés már gyermekkorban rögzülhet.

Érdemes hozzátenni: a kutatás megfigyeléses vizsgálat volt, ezért önmagában nem bizonyítja, hogy a cukorfogyasztás csökkentése közvetlenül okozta a későbbi alacsonyabb rákkockázatot.  A mostani eredmény ugyanakkor egy korábbi kutatási sorozatba illeszkedik: a háborús cukorkorlátozás által érintett embereknél alacsonyabb krónikusbetegség-kockázatot, jobb szív- és érrendszeri egészséget, valamint az Alzheimer-kór ritkább előfordulását is dokumentálták.