Bezárhatják a Jodrell Bank Obszervatóriumot

A hidegháborús űrverseny idején, 1966-ban elsőként sikerült a szovjeteknek landolni a Hold felszínén a Luna-9 holdszondával. A szonda felvételeket készített a Hold felszínén, amelyeket rádión sugárzott vissza a Földre. A Jodrell Bank szakemberei észrevették, hogy egy egészen közönséges, a sajtó által is használt fax kódolási rendszer szerint érkeztek a szonda képei a Földre. (A fax olyan, széles körben használt berendezés volt, amely a vezetékes vagy rádiós úton érkező kódolt képjeleket papírképpé alakította.)

Egy helyi újság szerkesztőségéből kölcsön kértek egy fax vevőkészüléket, majd ezzel rögzítették a Holdról érkező képeket. Ennek köszönhetően a hivatalos szovjet sajtóhíreket megelőzve közzé is tehették a fotókat. A hidegháború egyik legismertebb tudományos csínye volt ez. A teleszkóp ezen felül persze a hidegháború idején hangsúlyt kapó hadászati rakéták megfigyelésére is alkalmas volt, bár ezt nem olyan gyakran említik a tudományos közleményekben.

A Jodrell Bank Obszervatórium neve mind a csillagászat, mind az űrhajózás szerelmesei számára jól ismert. A legtöbben talán onnan ismerhetik, hogy az itt üzemelő (bár akkor még nem teljesen elkészült) 76 méteres rádióteleszkóp segítségével követték az első mesterséges hold, a Szputnyik-1 útját, vagy a már említett Luna-9 felvételeket. Emellett az Apollo-programban is részt vett, azután pedig a bolygóközi küldetésekben, mint a Pioneer, e teleszkóp segítségével vették a szondákról érkező adatokat.

Csillagászati felfedezésekben is hatalmas szerepe volt, elsőként – véletlenül – itt fedezte fel a névadó Bernard Lovell, hogy a légkörben felizzó meteorok ionizált nyomokat hagynak, s ezzel megteremtette a rádiómeteorozás szakágát. Az obszervatórium segítségével vizsgálták aztán a pulzárokat, kvazárokat, illetve az első gravitációs lencse azonosításában is kulcsfontosságú volt.

Ma egy rendkívül nagy felbontású rádióteleszkóp-hálózat részeként dolgozik. Az obszervatórium fontosságát mi sem mutatja jobban, mint az, hogy az UNESCO világörökségi helyszínei közé is tartozik.

Az obszervatóriumot, annak munkáját és különféle részeit a Manchesteri Egyetem, néhány brit kormányzati szerv és számos magánalapítvány finanszírozza. Azonban nemrégiben bejelentették, hogy az Egyesült Királyság Állami Kutatásfinanszírozó Szervezete (UKRI), illetve ezen belül a Tudományos és Technológiai Létesítmények Tanácsa (STFC) 2028-tól megszünteti a rádióteleszkóp-hálózat finanszírozását. Ez évente 2,8 millió angol font (közel 1,2 milliárd forint) kiesését jelenti.

Az üzemeltető egyetem jelenleg is keresi azt a finanszírozót, aki képes ezt pótolni és így megőrizni a Jodrell Bank Obszervatórium tudományos és kulturális jelentőségét. A világörökségi látogatóközpontot nem érinti a bezárás.

A Lovell-teleszkóp a világ harmadik legnagyobb egytányéros, irányítható rádióteleszkópja, a német Effelsberg a legelső, az amerikai Green Bank a második ilyen eszközünk. Bár ez a rádióteleszkóp közel 70 éves, folyamatosan modernizálták, így ma is korszerű, jól használható tudományos eszköz. A kieső állami szerepvállalást ki lehetne váltani ipari partnerekkel, nemzetközi tudományfinanszírozás révén, illetve a magánfinanszírozók nagyobb arányú bevonásával.

Bizonyos határig a Manchesteri Egyetem is tud nagyobb részt vállalni, de a teljes kieső összeget távolról sem képes folyamatosan biztosítani. A megoldást – amelyet remélhetőleg meg fognak találni – az jelentheti, ha többféle forrás együttesen, összefogással fedezi a Jodrell Bank Obszervatórium költségeit.