Egytonnás emlősökre vadászott ez az őskrokodil

Egy új tanulmányban egy ősi, a miocén kori Dél-Amerikában élő krokodil táplálkozását próbálják rekonstruálni – számol be a ScienceAlert. A Purussaurus neivensis akár 7 méter hosszúra és 1800 kilogrammosra is megnőhetett, és a fosszilis bizonyítékok alapján nagytestű növényevő emlősökre is vadászott.

A faj a modern kajmánok távoli rokona volt, és mintegy 10,5–16 millió évvel ezelőtt élt a mai Kolumbia területén. A kutatók a La Tatacoa-sivatagból előkerült fosszíliákon talált harapásnyomok alapján rekonstruálták vadászati szokásait. Négy, különböző patás emlősökhöz tartozó csontmaradványon olyan sérüléseket azonosítottak, amelyek méretük és alakjuk alapján illeszkednek a P. neivensis állkapcsaihoz.

A faj potenciális áldozatai meglehetősen termetesek voltak, egyes fajok tömege meghaladhatta az 1 tonnát. Ezek közé tartozott az ormányos, agyaros, orrszarvú méretű Granastrapotherium snorki is.

Ragadozók a miocén kori Dél-Amerikában

„A valószínűsíthetően a Purussaurus által okozott nyomok gyakorisága arra utal, hogy meghatározó ragadozó volt ezekben a trópusi ökoszisztémákban” – mondta Oscar Wilson, a Helsinki Egyetem munkatársa és a csapat tagja.

A hatalmas hüllő különösen a nagytestű zsákmány elejtésében járhatott élen. A miocén kori Dél-Amerikában a maihoz képest egészen más ragadozóközösség élt: a kontinens még az úgynevezett nagy amerikai faunacsere előtt állt, így hiányoztak azok a nagytestű méhlepényes ragadozók, amelyek később meghatározóvá váltak. A régiót ekkor még óriási kígyók, gyilokmadarak és krokodilok uralták.

Legyél Te is előfizetőnk!Tetszik a National Geographic online tartalma? Magazinunkban további, máshol nem elérhető történeteket és lenyűgöző fotókat találsz a világ minden tájáról, ráadásul a nyomtatott magazin különleges élményét is átélheted. Aktuális előfizetési akciónkról itt tájékozódhatsz.

A fosszíliák arra is utalnak, hogy a P. neivensis nemcsak vadászott, hanem a dögökből is táplálkozhatott. Egy másik krokodilrokon, a Langstonia huilensis maradványain például olyan sérüléseket találtak, amelyek dögevésre utalnak, miközben ugyanazon a tetemen a P. neivensis harapásnyomai is azonosíthatók.

A kutatók szerint a gigantikus ragadozó valószínűleg a mai krokodilokhoz hasonló módon ejtette el zsákmányát: a vízparton vagy a vízben közeledő állat fejére csaphatott le, majd hatalmas állkapcsával összeroppanthatta a csontokat. Az adatok alapján harapóereje akár a Tyrannosaurus rexét is meghaladhatta.

A Purussaurus valószínűleg nem csak közvetlenül prédálásával volt ökoszisztémájának meghatározó állata. A zsákmány elfogyasztásával és tetemének hátrahagyásával tápanyagokat juttatott vissza a környezetbe.