Húsz éve betiltották ezeket a vegyületeket, de még ma is szennyeznek

Az 1990-es évekre vált világossá, hogy a széles körben alkalmazott PBDE-k problémásak.

Egy új tanulmány alapján hiába tiltották be több mint 20 éve az Európai Unióban a polibrómozott difenil-étereket (PBDE), ezek a mérgező égésgátló anyagok továbbra is széles körben kimutathatók a környezetben – számol be a ScienceAlert. A szakértők 181 korábbi publikáció eredményeit vetették vizsgálat alá.
A PBDE-ket egykor szinte mindenütt használták, ahol fontos volt a tűzállóság, a vegyületeket alkalmazták többek között építőanyagokban, elektronikai eszközökben, autókban, repülőgépekben, bútorokban és kárpitokban. Az 1990-es évekre azonban világossá vált, hogy rendkívül tartósak, felhalmozódnak a környezetben és az élő szervezetekben. Svéd kutatók már 1997-ben egyre növekvő PBDE-koncentrációt mértek az anyatejben.
Az Európai Unió 2004-ben kezdte betiltani a vegyületcsoport különböző változatait, ám a szennyezés azóta sem tűnt el. A mostani áttekintés szerint a PBDE-ket a kontinens számos pontján kimutatták az üledékekben, a talajban és a beltéri környezetben, a spanyolországi irodáktól egészen Szlovákia hegyvidékéig. A legszennyezettebb helyek jellemzően városok, ipari területek és hulladéklerakók voltak, a beltéri koncentrációk pedig általában jóval magasabbnak bizonyultak a kültérieknél.
Hogyan kerülnek a betiltott PBDE-k a környezetbe?
A szennyezés több forrásból is újratermelődhet, régi bútorok és elektronikai eszközök, újrahasznosított termékek, hulladéklerakók és szennyvíziszap egyaránt kibocsáthatják a vegyületeket. Innen a PBDE-k a talajba, az üledékekbe, majd a táplálékláncba is bekerülhetnek.
„A PBDE-k összekapcsolt rendszereken keresztül mozognak: a termékekből a porba, a porból a szennyvízbe, onnan az iszapba, majd a talajba, az üledékből pedig a vízi táplálékhálózatokba” – mondja Khaled Abass, az Egyesült Arab Emírségekben működő Sardzsai Egyetem környezeti toxikológusa és a csapat tagja. A szakember úgy látja, a vegyi biztonság nélküli újrahasznosítás akaratlanul is újra körforgásba hozhatja a régi szennyező anyagokat.
A kutatók szerint ugyanakkor van ok némi bizakodásra: több vizsgálat is arra utal, hogy a káros vegyületek mennyisége a levegőben és a talajban csökken, ami valószínűleg a korlátozások hatásának köszönhető. A probléma azonban korántsem tekinthető lezártnak, a régi termékek, a hulladék és az újrahasznosított anyagok továbbra is a környezetbe juttathatják a vegyületeket.
A PBDE-k egészségi hatásait nehéz pontosan meghatározni, de állatkísérletek és emberi megfigyeléses vizsgálatok összefüggést jeleztek többek között máj-, pajzsmirigy- és emlődaganatokkal, valamint lehetséges reprodukciós problémákkal.










































































































































































































