A 30-as férfiak több mint harmadát érintheti ez a csendes betegség

Az érelmeszesedés évtizedeken át észrevétlenül fejlődhet, mire szívrohamot vagy stroke-ot okoz. Egy közel 17 ezer dán és spanyol felnőtt bevonásával készült új tanulmány most azt mutatja, hogy a folyamat meglepően korán, már 18–29 éves korban elkezdődhet – számol be a ScienceAlert.

Henning Bundgaard, a Koppenhágai Egyetem Kórház munkatársa és kollégái 18 és 70 év közötti, ismert szív- és érrendszeri betegségben nem szenvedő személyeket vontak be a REACT nevű projektbe. A kutatók ultrahanggal kerestek plakkokat a nyaki verőerekben és a combartériákban, a szívet ellátó koszorúereket pedig CT-angiográfiával vizsgálták.

Azon alanyoknál, akikről mindhárom terület esetében elérhetők voltak az adatok, több mint 57 százalékban fordult elő érelmeszesedésre utaló elváltozás. Már a 18–29 éves korosztályban is nagyjából minden 13. embernél kimutatható volt a csendes, vagyis tünetmentes érelmeszesedés. Az előfordulás az életkorral gyorsan nőtt: a 30-as éveikben járó férfiak 34,6 százalékánál, a nők 21,3 százalékánál találtak plakkokat.

Legyél Te is előfizetőnk!Tetszik a National Geographic online tartalma? A nyomtatott magazinban további, máshol nem elérhető történeteket és fotókat találsz. Aktuális előfizetési akciónkról itt tájékozódhatsz.

A férfiaknál a folyamat általában 5–10 évvel korábban kezdődött, igaz, a középkorú nőknél már meredekebb ütemben nőtt az előfordulás. A 60–70 éves férfiaknál csak 1,9 százaléknál, míg a nők 8,1 százalékánál nem találtak plakkot a vizsgált erek egyikében sem.

Az életkor előrehaladtával nemcsak az érelmeszesedés gyakorisága, hanem kiterjedése is nőtt. A 60–70 éves férfiak több mint felénél mindhárom vizsgált területen kimutatható volt plakk. Bár az adatok dániai és spanyolországi mintán alapulnak, jó eséllyel Európa nagy részén, így Magyarországon is hasonló eredmények születnének.

Új lehetőségek az érelmeszesedés korai felismerésében

„Eddig a megelőző döntéseket kockázatbecslések alapján hoztuk meg, de nem tudtuk, hogy maga a betegség már jelen van-e” – mondta Bundgaard. „A REACT azt mutatja, hogy az érelmeszesedés évtizedekkel a klinikai tünetek megjelenése előtt kimutatható.”

A vizsgálat egy másik fontos problémára is rámutatott: a hagyományos kockázatbecslések nem mindig jelzik, ha az érelmeszesedés már elkezdődött. A 40–69 éves résztvevőknél alkalmazható SCORE2 rendszer például a képalkotással detektált tünetmentes érelmeszesedésben szenvedők csupán 1,9 százalékát sorolta magas kockázatú kategóriába.

Ez azonban egyelőre nem jelenti azt, hogy mindenkinek rendszeres érfelmérésre lenne szüksége. A mostani kutatás célja elsősorban az volt, hogy feltérképezze, milyen gyakori és hogyan változik az érelmeszesedés az életkor előrehaladtával. A következő lépés annak vizsgálata lehet, hogy a korai képalkotó vizsgálatokra épülő megelőzés valóban hatékonyabban lassítja-e a betegség előrehaladását.

„Évtizedeken át olyan tényezők alapján becsültük a szív- és érrendszeri kockázatot, mint az életkor, a vérnyomás vagy a koleszterinszint” – mondta Borja Ibáñez, a Spanyol Nemzeti Kardiovaszkuláris Kutatóközpont szakembere. „Ez a vizsgálat azt mutatja, hogy ma már egy lépéssel tovább mehetünk, és közvetlenül magát a betegséget is kimutathatjuk, még azelőtt, hogy szívrohamot vagy stroke-ot okozna.”