A nagyragadozók biztonságosabbá teszik az utakat

A vadbalesetek jelentős része megelőzhető, ha az adott térségben él olyan nagyragadozó, amely képes kordában tartani a területe vadállományát.

A hazai közlekedőknek nem kell sokat bizonygatni, hogy a vadak jelenléte az utak környezetében mekkora veszélyt jelentenek. Magyarországon az elmúlt kb. 20 évben megkétszereződött a vadbalesetek száma, részint azért, mert több lett a gépjármű, részint viszont a vadak túlszaporodása miatt.
A probléma nemcsak hazánkat érinti: vadbalesetek mindenhol vannak, ahol élnek vadállatok. Egy Washington államban végzett kutatás során arra jutottak, hogy a nagyragadozók jelenléte lecsökkentette a vadgázolások számát.
A ragadozók jelenléte nem pusztán azzal hat a zsákmányállatokra, hogy időnként vadászik rájuk és néhányukat megeszi, csökkentve a létszámot. Nagyon fontos tényező a félelem, amit a zsákmányállatok a ragadozó puszta létezése, puszta jelenléte miatt éreznek. A félelem pedig elvezet ahhoz, hogy a zsákmányállat megváltoztatja a viselkedését.

Az Olympic-félszigeten egy ötéves időszak vadbaleseteit elemezték a szakemberek, összesen 953 nagyvad-gázolást. Ezek 97 százaléka őz- vagy szarvasféle elütését jelentette, és összesen közel 15 millió dolláros káreseménnyel járt, 2 ember meghalt, 80 pedig megsérült a balesetek során.
A vizsgálatokban több száz vadkamera, valamint 59 jeladós nyakörvet viselő puma adatait használták, ezek alapján elemezték a pumák jelenlétét. Megvizsgálták, hogy térben és időben miként mozogtak az állatok a tájban, s ezeket az adatokat összevetették a baleseti adatokkal.
Úgy tűnik, a félelem itt is fontos tényező: ahol jelen voltak a pumák, ott ritkábban közelítették meg az utakat és a településeket az őzek, szarvasok. A kutatók szerint azokon a területeken, ahol sok puma él, akár 76 százalékkal is kevesebb vadgázolás történhet, mert az őzek elkerülik a sűrű úthálózatú térségeket és ritkább az éjszakai (gázolás szempontjából veszélyesebb) aktivitásuk. Emellett jelentősen csökken annak az esélye is, hogy egy adott útszakaszon egyáltalán bekövetkezzen vadgázolás.
A vadak viselkedését persze sok más tényező is befolyásolja – így az évszak vagy az ember általi vadászat. A kutatás, bár nem ok-okozati viszonyt tárt fel, azt mindenképp igazolja, hogy a csúcsragadozók nemcsak az ökoszisztéma működésében, hanem az ember biztonságában is szerepet játszanak. Épp ezért is fontos, hogy az ember és a nagyragadozók megtanuljanak egymással békében együtt élni. Az ilyen kutatások pedig elősegíthetik e törekvéseket.










































































































































































































