Csótánytej, kígyótámadás és alsónadrág: ismét meghökkentő kutatásokat díjaztak az Ignobellel

Első hallásra meghökkentő, mégis érdekes kérdésekkel foglalkozó kutatásokat ismertek el a 2026-os, a Nobel-díj paródiájaként megalkotott Ignobel-díjakkal – számol be az IFLScience. Idén a tíz kategória egyik legnagyobb figyelmét közgazdasági díj kapta, amelyet egy több mint egy évtizede publikált, a társadalmi osztály és az etikátlan viselkedés kapcsolatát elemző tanulmány nyert el.

A kutatócsoport hét vizsgálatban hasonlította össze a magasabb és alacsonyabb társadalmi státuszú emberek magatartását, az eredmény alapján a magasabb státuszú résztvevők több olyan helyzetben is hajlamosabbak voltak etikátlanul viselkedni. Az egyik kísérletben például egy édességgel teli üveget tettek eléjük, és közölték velük, hogy a cukorkák egy közeli laboratóriumban dolgozó gyerekeknek készültek, de vehetnek belőlük, ha szeretnének. A magasabb társadalmi státuszú résztvevők több édességet vettek el.

A biomechanikai díjat egy, a csókolózás evolúcióját vizsgáló tanulmány kapta. A kutatók az állatok és az emberi ősök viselkedését összevetve arra jutottak, hogy a csókolózás egy kihalt, emberszabású ősnél 21,5 és 16,9 millió évvel ezelőtt alakulhatott ki.

„Ez az első alkalom, hogy valaki széles evolúciós perspektívából vizsgálta a csókolózást” – mondta Matilda Brindle, az Oxfordi Egyetem evolúcióbiológusa, a tanulmány vezető szerzője. A kutatás szerint a főemlősök szexuális viselkedése jóval változatosabb annál, mint azt korábban gondolták.

Különös kutatásokat ismertek el

A kémiai Ignobelt egy még különösebb állati jelenségért ítélték oda. Az Ausztrália, Mianmar, Kína, Fidzsi, Hawaii és India területén előforduló Diploptera punctata az egyetlen ismert csótányfaj, amely elevenszülő, és utódait egy tejhez hasonló, tápanyagban gazdag váladékkal táplálja.

Ennek fehérjekristályai rendkívül koncentráltak: akár háromszor annyi fehérjét tartalmazhatnak, mint a tehéntej. A díjazott szakértőknek köszönhetően már laboratóriumban is elő tudják állítani ezeket a kristályokat, így nincs szükség a csótányok „fejésére”.

A biológiai díjjal egy olyan vizsgálatot ismertek el, amely azt próbálta kideríteni, mi készteti támadásra a mérgeskígyókat. A kutatók óvatosan a testük különböző pontjaira léptek, majd megfigyelték, hogyan és mikor csapnak le.

Az orvostudományi díj az orrfújás tudományát vizsgálta, az idei szaglási díj pedig egy különös kérdésre kereste a választ: hogyan érzékelik a szülők a gyerekek testszagát. Az eredmények arra utalnak, hogy bizonyos testszagok szerepet játszhatnak a szülő-gyermek kötődésben.

Szintén díjazták azokat a kutatókat, akik sajátos módon elemezték a talajok állapotát. Egy vizsgálatban ezer pár azonos pamutalsót ástak el különböző helyszíneken, majd két hónappal később kiásták őket. Az alsóneműk bomlási állapotából következtettek a talaj biológiai aktivitására és minőségére.

Legyél Te is előfizetőnk!Tetszik a National Geographic online tartalma? A nyomtatott magazinban további, máshol nem elérhető történeteket és fotókat találsz. Aktuális előfizetési akciónkról itt tájékozódhatsz.

„Eredményeink azt mutatják, hogy a talaj kezelése jelentősen befolyásolhatja a talaj élővilágát és minőségét” – mondta Marcel van der Heijden, a Zürichi Egyetem agroökológusa. A szakember szerint a biológiailag aktív, egészséges talaj alapvető fontosságú a termékenység, a tápanyagkörforgás és számos más ökoszisztéma-szolgáltatás szempontjából.

Az idei díjazottak között szerepeltek ennél praktikusabb, de nem kevésbé szokatlan vizsgálatok is: a fizikai díjat egy fröccsenésmentes piszoár továbbfejlesztett kialakításáért, a technológiai díjat pedig a szúnyogok szívókáját utánzó, nagy felbontású 3D-nyomtatási módszerért ítélték oda. A békedíjasas kutatás pedig azt elemezte, hogyan szeretnénk, hogy a barátaink velünk, illetve másokkal viselkedjenek – az eredmények alapján időnként kifejezetten azt várjuk a barátainktól, hogy másokkal szemben agresszívebbek vagy akár kegyetlenebbek legyenek.