Az ürülék is kulcsszerepet játszhatott a kambriumi robbanásban
Úgy tűnik, az élőlények sokszínűségéhez elengedhetetlen volt, hogy a komplex emésztőrendszerek is kialakuljanak, ennek nyomait pedig a megkövült ürülék őrzi.
A legkorábbi soksejtes állatok mintegy 600 millió éve, az ediacara időszakban jöttek létre, azonban ekkor még meglehetősen egysíkú volt az élővilág. Kissé később, a kambrium időszakában azonban – geológiai időskálán mérve – gyors változások zajlottak, egészen újszerű létformák jelentek meg, és ekkor jött létre számos, ma is létező állatcsoport őse. Ezt, a kambriumi robbanás néven ismert időszakot, 540-520 millió éve az jellemezte, hogy igencsak sokszínűbbé vált az élővilág, és ez az ökoszisztémák összetettségében is tükröződött.
Nemrégiben a Flinders Egyetem kutatói vezette nemzetközi csoport egészen újszerű oldalról vizsgálta ezt az időszakot. Arról számoltak be a Trends in Ecology & Evolution folyóiratban, hogy ebben az evolúciós robbanásban az állatok összetett emésztőrendszere, és így a kialakuló ürüléke is kulcsszerepet játszott.
Az ediacara élővilágában a száj vagy az emésztőrendszer olyan volt, mint a fehér holló. Bár a legtöbb ekkor élt lényből csak lenyomataink maradtak, ezeken – egészen kevés kivételtől eltekintve – nincs szájnak nyoma. Ebből azt feltételezik, hogy valami olyan módon vehették fel a táplálékukat, mint ma például a gombák: testen kívüli emésztőenzimek kiválasztása után a sejtek egyszerűen felvették a környezetben így keletkezett cukrokat, zsírokat, aminosavakat.
Néhány példa volt már arra, hogy az időszak végén létezhetett száj és emésztőrendszer is. Például a Kimberella valószínűleg a tengerfenék mikrobaszőnyegét szájszervével kaparászva, „legelve” táplálkozhatott – erre utalnak a fosszilis nyomok.
A kutatók most arra jutottak, hogy a kambriumban egyre bonyolultabbá váló emésztőrendszer, és a környezetbe visszajuttatott emésztés utáni salakanyagok hatására szerves anyagokban, tápanyagokban gazdagabbá vált a tenger. Ez elvezetett ahhoz, hogy egyre többféle módon hasznosítsák a tápanyagokat, vagyis nőtt a sokféleség. Ebben az időszakban jelentek meg a kövületek közt az első koprolitok – vagyis megkövült ürülékmaradványok.
A kambrium elején még egészen kevés volt, azonban az évmilliók alatt nőtt a számuk és a sokféleségük is, számoltak be a kutatók a The Conversation-ben. Az egyes megkövült ürülékek egy része szinte mikroszkopikus szemcsékből állt, másokban felismerhetőek a mészváz-töredékek, illetve az elfogyasztott másik állat maradványai. Ezekkel egy időben jelentek meg az állatok, különösen az ízeltlábúak emésztőrendszerei is a jó állapotú kövületekben.
A komplex emésztés a tápanyagok elosztásában kulcstényező volt. Az így a tengerbe jutó szerves anyagok lakhatóvá tették a mélyebb zónákat is, bővült az élővilág számára alkalmas hely. A vízben egyre mélyebbre süllyedő szerves anyagok ma is igen fontos részei a tengeri élővilágnak, a tengeri hó néven hívott szerves törmelékek nélkül a mélytengerek lakhatatlanok lennének.
A kutatók szerint a vízben lesüllyedő ürülék jelentette az első olyan szerves törmeléket, ami a mélyebb vizekben az élet lehetőségeit megteremtette. Ezzel pedig az egyre újabb élőhelyekhez egyre újabb állatokra volt szükség, vagyis tovagyűrűző hatásai voltak a kambriumi kakiforradalomnak.
Vegánból vérszívó: így alakul át a szúnyogok étrendje
A szúnyogok életét az illatok irányítják, épp ezért a velük foglalkozó kutatók számára is kulcskérdést jelent a szúnyog szaglása.
Megkövült köpetekből derülhet ki, mit ettek a plezioszauruszok
155-168 millió évvel ezelőtt, a jura időszakban élt tengeri ragadozók a tengerpartok közelébe úsztak, hogy ott szabaduljanak meg az élelmük emészthetetlen részétől, például a kagylóhéjaktól.
Erősebbnek tűnnek a mély hangú férfiak
A mélyebb hang a férfi hallgatókban az erő érzetét kelti, de a nők számára nem jelent plusz vonzerőt.
Ők kapják 2026-ben a közgazdasági Nobel-emlékdíjat
Két amerikai szakértő kapja meg 2026-ban a közgazdasági Nobel-emlékdíjat.
217 év után sikerült megfejteni a Napóleonhoz kötődő titkosított üzenetet
A levelet Napóleon utasítására írták 1809-ben, a megfejtést a mesterséges intelligenciának köszönhetjük.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
