Hol lenne a legbiztonságosabb globális katasztrófa esetén?

Egy új tanulmány alapján Ausztráli lehet a bolygó egyik legbiztonságosabb helye globális katasztrófa esetén – számol be a Live Science. A kutatók olyan feltételezett eseményeket vizsgáltak, amelyek néhány hónap vagy év alatt a világ népességének több mint 10 százalékát elpusztíthatnák, ezek közé tartozik egy nukleáris háború, egy hatalmas vulkánkitörés, egy világméretű járvány vagy a globális infrastruktúra összeomlása.

Az eredmények azt mutatják, hogy nincs olyan ország, amely minden lehetséges katasztrófával szemben ellenálló lenne, bizonyos tényezők azonban növelik egy társadalom túlélési esélyeit. Ilyen a fejlett ipari háttér, az élelmiszer-termelésre való képesség, az energiabiztonság és az, hogy egy ország mennyire függ a nemzetközi kereskedelemtől.

Legyél Te is előfizetőnk!Tetszik a National Geographic online tartalma? A nyomtatott magazinban további, máshol nem elérhető történeteket és fotókat találsz. Aktuális előfizetési akciónkról itt tájékozódhatsz.

„A katasztrófák idején gyakran az élelmiszerrendszer jelenti a szűk keresztmetszetet” – mondta Florian Ulrich Jehn, a FernUniversität (Hagen) munkatársa és a csapat tagja. A hazai termelés például megnehezíthet egy nukleáris háború vagy hatalmas vulkánkitörés azzal, hogy napfényt blokkoló részecskéket juttat a levegőbe, a nemzetközi kereskedelmi hálózat összeomlása pedig az importot sodorhatja veszélybe. Ám egyéb faktorok sem elhanyagolhatók, a fejlett ipari háttér például válsághelyzetben lehetővé teszi olyan termékek hazai előállítását, amelyeket normál körülmények között külföldről szereznek be.

Miért van jó helyzetben Ausztrália?

Ausztrália több szempontból is kedvező helyzetben van:

• a déli féltekén, viszonylag elszigetelten fekszik, így távolabb van egy esetleges nukleáris konfliktus valószínű gócpontjaitól;
• jelentős mezőgazdasági termeléssel és számottevő energiainfrastruktúrával bír;
• mérete és változatos éghajlati viszonyai pedig szintén előnyt jelenthetnek egy globális élelmiszerválság idején.

A földrajzi helyzet egyéb katasztrófák esetében is számít. A déli féltekén kevesebb aktív vulkán található, ráadásul a nagyobb óceáni területek mérsékelhetnek bizonyos éghajlati hatásokat. A védettség azonban messze nem teljes: egy hatalmas kitörés például jelentős mennyiségű aeroszolt juttathat a légkörbe, ami átmenetileg csökkentheti a felszínre jutó napfényt és globális lehűlést okozhat.

Mely területek lehetnek még biztonságosabbak?

A kutatók szerint a nagy szigetek különleges előnyt élvezhetnek, mert szükség esetén könnyebben elszigetelhetik magukat a világ többi részétől. Ez viszont csak akkor jelent valódi előnyt, ha saját gazdaságuk legalább részben képes biztosítani az alapvető szükségleteket. Japán például fejlett és gazdag ország, de erős külkereskedelmi függősége sérülékennyé tenné a globális ellátási láncok összeomlásakor.

Ausztrália mögött Argentína, Brazília és Új-Zéland következik a rangsorban. Új-Zélandot ugyan kedvező földrajzi helyzete és mezőgazdasága segíti, de aktív vulkánjai, kis ipari bázisa és a cunamiknak való kitettsége rontja a helyzetét. Argentína és Brazília esetében a kutatók a nagyobb társadalmi egyenlőtlenséget és a politikai instabilitás történelmi problémáit emelték ki.

Az Egyesült Államok ezzel szemben kevésbé ellenálló: a szakértők szerint az országot egyaránt érinti a nukleáris konfliktus kockázata, valamint bizonyos geomágneses viharok hatása. A tanulmány a koronavírus-járvány tapasztalatait is az ország társadalmi és kormányzati sérülékenységének egyik jeleként értékeli.

Nem pusztán földrajzról és gazdaságról szól

Érdemes hozzátenni, hogy nem csupán a földrajz vagy a gazdasági erő számít, a jól működő intézmények, a társadalmi egyenlőség és a hatékony kormányzás szintén kulcsfontosságúak. „A katasztrófák bekövetkeztekor helyes döntéseket kell hozni, ami attól függ, hogy az adott országban működőképes-e a kormányzás” – mondta Jehn. Mint hozzátette: a nagy egyenlőtlenség gyengíti az állam működőképességét és megnehezíti a válságkezelést.

David Denkenberger, a Canterburyi Egyetem kutatója, aki nem vett részt a vizsgálatban, kiemelte: fontos, hogy ne egyetlen biztonságos országot keressünk. „Egyetlen ország sem ellenálló minden katasztrófával szemben” – húzta alá. A szakember szerinte a következő lépés annak meghatározása lenne, hogy az egyes krízisek milyen valószínűséggel következhetnek be, és mely ellenálló képességet növelő tényezők a legfontosabbak.