27 új égitestet fedeztek fel a Naprendszerben

Szakértők egy csoportja két friss tanulmányban újonnan felfedezett, Neptunuszon túli objektumokat (TNO) mutat be – írja az IFLScience. A publikációk itt és itt érhetők el.

A Neptunuszon túl több ezer apró égitest kering csillagunk körül, ezek a Naprendszer kialakulásának fontos emlékeit őrizhetik. Az első ismert TNO a Pluto volt, amelynek 1930-as felfedezése után fokozatosan újabb és újabb égitesteket azonosítottak. Most 27 új objektummal bővült a lista, köztük kifejezetten kicsi égitestekkel, megfigyelésük során ráadásul egy érdekes tulajdonságokra is fény derült.

A TNO-kat pályájuk alapján két nagy csoportba sorolják.

• A „hideg” populáció tagjai feltehetően a Neptunuszon túl alakultak ki, és viszonylag szabályos, a Naprendszer síkjához közel eső pályákon keringenek.
• A „forró” populáció égitestjei ezzel szemben az Uránusz és a Neptunusz térségében születhettek, majd a bolygók gravitációs hatása távolabbra lökhette őket. Ezek az objektumok elnyújtottabb, a Naprendszer síkjához képest nagyobb hajlásszögű pályákon mozognak.

A most felfedezett TNO-k némelyike mindössze néhány kilométer átmérőjű, tehát kozmikus léptékben apró égitestnek számít. A kutatók szerint kialakulásuk óta számos ütközésen eshettek át, amelyek akár fel is darabolhatták őket. Éppen ezért arra számítottak, hogy a kisebb objektumok felszíne és összetétele jelentősen eltér majd a nagyobb TNO-kétól.

Legyél Te is előfizetőnk!Tetszik a National Geographic online tartalma? A nyomtatott magazinban további, máshol nem elérhető történeteket és fotókat találsz. Aktuális előfizetési akciónkról itt tájékozódhatsz.

Furcsa Neptunuszon túli objektumok

A James Webb-űrtávcső és a Hubble-űrtávcső megfigyelései azonban meglepő eredményt hoztak. A kis objektumok színe és felszíni összetétele továbbra is megfelel annak, amit a forró és hideg populáció nagyobb tagjainál várnak. „Ezek a dinamikailag forró TNO-k megőrzik születési helyük lenyomatát, annak ellenére, hogy pályájuk azóta teljesen felfordult” – mondta David Trilling, az Észak-Arizonai Egyetem kutatója.

Anastasia Morgan, az egyetem doktorandusza szerint különösen érdekes, hogy az ütközések láthatóan nem mosták el ezeket a különbségeket. „Elképzelhető lenne, hogy a feldarabolódás megváltoztatja a felszín összetételét, így a legkisebb TNO-k más színűek lesznek, mint nagyobb rokonaik. Ehhez képest úgy tűnik, hogy a legkisebb objektumok valahogy »emlékeznek« arra, hogyan alakultak ki, és megőrzik ennek történetét.”

A kutatás másik fontos eredménye, hogy a forró és a hideg populáció méreteloszlása is hasonló. A most felfedezett legkisebb objektum mindössze 5 kilométer átmérőjű, körülbelül ötször kisebb annál, amit a jelenlegi földi távcsövekkel még észlelni lehet. Az ilyen piciny égitestek vizsgálata ezért olyan mérettartományba enged betekintést, amelyről eddig kevés közvetlen információ állt rendelkezésre.

„Nagyon érdekes, hogy a bolygócsírák kialakulása hasonló méreteloszlást eredményezett a két populációban, annak ellenére, hogy a korai Naprendszer különböző térségeiben alakultak ki” – mondta Marielle Eduardo, a Victoriai Egyetem doktorandusza. Az eredmények alapján úgy tűnik, hogy a bolygócsírák kialakulásának folyamata viszonylag kevéssé függött a korai protoplanetáris korong helyi körülményeitől: hasonló méretű égitestek jöhettek létre akkor is, ha a korong adott része sűrűbb vagy ritkább, illetve melegebb vagy hidegebb volt.