66 millió éves tollat rejtett egy dinoszaurusz ürüléke

Egy új tanulmány alapján szinte tökéletes állapotban konzerválódott, 66 millió éves tollat észleltek egy dinoszaurusz megkövesedett ürülékében – számol be az IFLScience. A lelet segíthet jobban megérteni, hogy miként élték túl egyes madarak a kréta végi kihalási eseményt.

A fosszilis ürülékben, vagyis koprolitban fennmaradt tollat 2016-ban találták meg a montanai Hell Creek-formációban. A lelőhely különösen gazdag dinoszauruszkövületekben, hasonlóan jó állapotú tollat viszont még nem fedeztek fel erre.

A lelet első pillantásra egy jelentéktelen kődarabnak tűnt, ám a Dél-kaliforniai Egyetemen végzett mikro-CT-vizsgálat feltárta, hogy a kő belsejében egy toll háromdimenziós struktúrája rejtőzik. „Minden egyes óra, amelyet az adatok feldolgozásával töltöttünk, újabb tollat, pikkelyt vagy csontot mutatott ki lenyűgöző háromdimenziós részletességgel” – mondta Nate Carroll, a Carter County Museum paleontológusa és a csapat tagja.

A koprolitban egy ősi madár csontjai is konzerválódtak, ezek alapján a kutatók úgy vélik, hogy a toll a Hesperornithes nevű, vízi életmódot folytató madárcsoport valamelyik képviselőjétől származott. Ennek a csoportnak a tollait korábban nem ismerték.

Az állat tollazatában keveredtek a mai madarakéhoz hasonló, vízlepergető elemek és a dinoszauruszok és ősi madárcsoportok jellegzetesebb tolltípusai. A szakértők szerint elképzelhető, hogy ez a felépítés kevésbé volt hatékony, mint a később elterjedt, pelyhesebb tollazat.

Ezért igazán értékes az ősi toll

Mint ismeretes, 66 millió évvel ezelőtt tömegkihalás sújtotta a földi élővilágot. Bár hagyományosan úgy gondolták, hogy ez az esemény elsöpörte a dinoszauruszokat, ma már a kutatók többsége a madarakat ezen csoport túlélőinek tekinti.

A ma élő valamennyi madár a Neornithes nevű dinoszauruszok leszármazottja. Érdemes azonban hozzátenni, hogy akkoriban más madárcsoportok is léteztek, ezek közé tartozott a mára eltűnt Hesperornithes.

Hogy mitől függött a túlélés, arról megoszlanak a vélemények. Az egyik elmélet szerint a megmaradt madarak számára előnyt jelenthetett a víz közelsége, ez azonban önmagában nem magyarázza a különbséget, hiszen a Hesperornithes is vízi életmódot folytatott. A most előkerült toll lehetőséget teremt a kihalt és a túlélő madárcsoportok tollazatának közvetlen összehasonlítására.

A lelet egyúttal megerősíti, hogy milyen értékes információkat rejthetnek a koprolitok. A kutatók korábban is találtak dinoszauruszürülékben táplálkozásra utaló nyomokat, de a toll ilyen részletes fennmaradása egészen különleges.

Jingmai O’Connor, a chicagói Field Museum kutatója szerint ugyanakkor maga az alapjelenség nem annyira meglepő, mint amilyennek elsőre tűnhet. „A tollak meglehetősen ellenállók” – mondta. „Sok mai emlős ragadozó is kis tollakat ürít ki.”

A felfedezés egyébként új kutatási irányt is kijelölhet. A Hell Creekhez hasonló kőzetrétegek általában nem számítanak kiváló lelőhelynek puha szövetek esetében, a koprolitok viszont jól megőrizhetik ezeket. A kutatók ezért most azt szeretnék kideríteni, milyen koprolitokat érdemes célzottan mikro-CT-vel megvizsgálni.

Legyél Te is előfizetőnk!Tetszik a National Geographic online tartalma? A nyomtatott magazinban további, máshol nem elérhető történeteket és fotókat találsz. Aktuális előfizetési akciónkról itt tájékozódhatsz.