271 napig élt egy ember beültetett sertésvesével

Egy új esettanulmány alapján 271 napon át működött egy ember szervezetében egy genetikailag módosított sertésvese, a megoldásnak köszönhetően a páciensnek átmenetileg nem volt szüksége dialízisre – számol be az IFLScience. A történet fontos mérföldkő lehet a szervhiány enyhítésére irányuló xenotranszplantációs kutatásokban.

Tim Andrews 66 éves volt, amikor a Massachusettsi Általános Kórházban sertésvesét ültettek be neki. Végstádiumú vesebetegségben szenvedett, amelyet 2-es típusú cukorbetegség okozott, és két éven keresztül hemodialízissel tartották életben. Élődonor nem állt rendelkezésére, és a kutatócsoport számításai szerint mindössze mintegy 9 százalék volt az esélye arra, hogy öt éven belül emberi donorveséhez jusson, miközben a várakozás alatti halálozás kockázatát több mint 40 százalékra becsülték.

Az ilyen helyzetben lévő betegek számára a szervhiány komoly akadályt jelent. Az Egyesült Államokban jelenleg közel 110 ezer ember vár donor szervre, és naponta mintegy 12-en halnak meg úgy, hogy nem jutnak átültethető szervhez. „A szervhiány jelenleg a transzplantáció legnagyobb válsága” – mondta Leonardo Riella, a tanulmány vezető szerzője.

A sertésvesét nem feltétlenül végleges megoldásnak szánják. A xenotranszplantáció egyik lehetséges alkalmazása az lehet, hogy az állati szerv átmenetileg pótolja a beteg szervműködését, amíg rendelkezésre nem áll megfelelő emberi donor. Így a megoldás egyfajta hidat képezhet a végleges transzplantációig.

Így ültettek emberbe sertésvesét

Andrews esetében egy Wilma névre keresztelt sertésvesét alakították át génszerkesztéssel, hogy alkalmasabb legyen az emberi szervezetben való működésre. A CRISPR-Cas technikával három, az immunrendszer számára különösen problémás sertésantigént távolítottak el, hét emberi gént illesztettek be, és inaktiválták a sertés genomjának bizonyos, vírusokhoz kapcsolódó szakaszait.

A beültetett vese azonnal működni kezdett. Bár korai jelek utaltak immunológiai kilökődésre, ezt sikerült kezelni, és Andrews 271 napon keresztül dialízis nélkül élhetett.

Legyél Te is előfizetőnk!Tetszik a National Geographic online tartalma? A nyomtatott magazinban további, máshol nem elérhető történeteket és fotókat találsz. Aktuális előfizetési akciónkról itt tájékozódhatsz.

Körülbelül fél év után azonban a vese működése romlani kezdett, ezért végül el kellett távolítani. Andrews szerint az orvosok szomorúak voltak, amiért a szerv kilökődött. „Azt mondtam: ne bánkódjanak, legyenek büszkék arra, amit elértek” – emlékezett vissza.

Mindössze 82 nappal később Andrews újabb transzplantáción esett át, ezúttal egy emberi donor veséjét kapta meg. Az új szerv szokatlanul jó egyezést mutatott vele, és 2026. szeptember 1-jén, 231 nappal a beültetés után is megfelelően működött.

Az eset azért különösen jelentős, mert korábban nem dokumentáltak ilyen hosszú, sertésvesével töltött időszakot, és arra sem volt példa, hogy egy xenotranszplantáció ténylegesen „áthidalja” a várakozási időt egy későbbi emberi szervátültetésig. Érdemes ugyanakkor hozzátenni, hogy továbbra is kísérleti eljárásról van szó. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a génszerkesztett sertésszervek képesek lehetnek bizonyos ideig életfontosságú funkciókat ellátni az emberi szervezetben, de a kilökődés és más hosszú távú problémák továbbra is jelentős akadályt jelentenek.

„Az eset egyszerre szemlélteti a klinikai vese-xenotranszplantációban rejlő lehetőségeket és a fennmaradó kihívásokat” – írják a kutatók tanulmányukban. A sertésvese ugyanakkor tartósan biztosított dialízismentes veseműködést, ami alapján a technika a jövőben akár átmeneti hídként, akár bizonyos esetekben alternatív megoldásként is alkalmazható lehet.