Kiderült: kojotvér is csörgedezik a csivavákban

Úgy tűnik, a csivavák genomjának egy része vadon élő kojotoktól származhat, ami újabb bizonyítékot jelent a mexikói kutyafajták ősi észak-amerikai eredetére.

Egy új tanulmányban Helgi Hilmarsson, a Stanford Egyetem munkatársa és kollégái genetikai módszerekkel vizsgálják egyes kutyafajták származását – számol be a ScienceAlert. Az adatokból meglepő kapcsolat rajzolódott ki: úgy tűnik, a csivavák genomjának több szakasza is közös a vadon élő kojotokéval, azaz prérifarkasokéval.
A csapat a Gnomix és Gnofix nevű számítógépes programokat használta, amelyek képesek egy állat genomjának különböző részeiről megbecsülni azok eredetét. Ezzel olyan ősi genetikai kapcsolatok is kimutathatók, amelyek a hagyományos genetikai vizsgálatokkal nehezebben azonosíthatók.
Ősi amerikai kutyák génjeit őrzik
A csivavákról és a mexikói meztelen kutyákról, vagyis a xolókról már korábbi elemzések is megállapították, hogy különleges helyet foglalnak el a mai kutyák között. Míg a legtöbb modern fajta genetikai háttere jelentős részben európai eredetű, ezek a mexikói kutyák megőriztek bizonyos genetikai örökséget az amerikai, a spanyolok érkezése előtti vonalaktól.
Az új vizsgálat ezt az ősi észak-amerikai eredetet erősítette meg. A csivavák esetében a kutatók kojotoktól származó génszakaszokat is azonosítottak, a xolók genomjában pedig több mint 4 százalékban sarkvidéki kutyákhoz köthető genetikai örökséget dokumentáltak.
Mikor keveredhettek a kojotok és a kutyák?
A kutatás egyelőre nem tudta meghatározni, pontosan mikor kerültek kojotgének a csivavák őseinek génállományába. Más vizsgálatok alapján azonban ez valószínűleg már Kolumbusz Kristóf Amerikába érkezése előtt megtörtént.
Az sem ismert, hogy a kutyák és a prérifarkasok kereszteződése szándékos volt-e, vagy véletlenül történt. Emellett az is kérdéses, hogy milyen tulajdonságokat örökölhettek a csivavák a kojotoktól.
Jacqueline Boyd zoológus, aki nem vett részt a kutatásban, kiemelte: a vadon élő prérifarkasok és farkasok között természetes körülmények között is előfordul hibridizáció, különösen ott, ahol bizonyos viselkedési tulajdonságok előnyt jelenthetnek.
Nem a kojotok miatt lettek ilyen kicsik a csivavák
Bár a csivavák apró termete és néhány jellegzetessége, így füle és vonyítása könnyen felidézheti a kojotokat, a kutatók szerint méretük kialakulásában elsősorban az emberi tenyésztés játszhatott szerepet.
A kis termetű kutyák jelenlétére már vannak bizonyítékok az európai hódítás előtti Közép-Amerika kultúráiból is. Azt egyelőre nem tudni pontosan, hogyan kapcsolódnak ezek az állatok a mai csivavák őseihez.
Legyél Te is előfizetőnk!Tetszik a National Geographic online tartalma? A nyomtatott magazinban további, máshol nem elérhető történeteket és fotókat találsz. Aktuális előfizetési akciónkról itt tájékozódhatsz.










































































































































































































