A japán titok: már több mint százezer száz év feletti él az országban

Először lépte át Japánban a százezret a legalább százévesek száma – írja a Live Science. Az ország egészségügyi minisztériumának legfrissebb adatai alapján ezen korcsoporthoz ma legalább 107 677 ember tartozik, 7914-gyel több, mint 2025-ben.

Japánban 1963-ban még csak 153 száz év feletti embert tartottak nyilván. A szám 1981-ben érte el az ezret, 1998-ban a tízezret, 2012-ben pedig először haladta meg az ötvenezret. Mostanra több mint kétszer ennyien vannak.

A 107 677 legalább százévesből 13 379 férfi, 94 298 pedig nő, vagyis a nők aránya 87,6 százalék. A különbség jól mutatja, hogy a várható élettartam nemek közötti eltérése a legidősebb korcsoportokban még látványosabbá válik.

Japánban az átlagos várható élettartam 84,5 év, és egy ideig itt élt a világ legidősebb embere. Az ország népessége évtizedek óta a világ leghosszabb életű populációi közé tartozik. Ehhez hozzájárulhatott többek között az, hogy alacsony volt az iszkémiás szívbetegségek, bizonyos daganatok és az elhízás aránya.

Az étrend és az aktív életmód is számíthat

Japán, különösen Okinava szigete egy feltételezett kék zóna. Ezeken a földrajzi területeken az emberek az átlagosnál sokkal tovább és egészségesebben élnek, és kiemelkedően magas a száz évnél idősebbek aránya. Ennek hátterében számos tényező állhat.

A japán étrendben hagyományosan sok a teljes értékű élelmiszer, a gabona és a zöldség, emellett fontos szerepet kap a hal, a szója, a tengeri alga, a zöld tea és számos fermentált étel. Ugyanakkor a hagyományos japán konyha sok sót és szénhidrátot is tartalmaz, miközben a modern étrend egyre nagyobb szerepet kapnak a feldolgozott élelmiszerek.

A fizikai aktivitás szintén fontos tényező lehet. Egy friss felmérés szerint az 50 év felettiek csaknem fele naponta legalább 30 percet sétál, további 17,5 százalékuk pedig legalább egy órát.

A hosszú élethez a társas kapcsolatok is hozzájárulhatnak. A társadalmi elszigeteltség időskorban összefügg többek között a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a neurodegeneratív betegségek magasabb kockázatával. Japánban hagyományosan erősek a családi és közösségi kapcsolatok, Okinaván pedig a moai nevű, már gyerekkorban kialakuló támogató közösségek is fontos szerepet játszanak.

Nem biztos, hogy a következő generációk is ilyen sokáig élnek

Japán egészségügyi rendszere szintén kedvezhet a hosszú életnek. Általános egészségbiztosítás, viszonylag könnyen hozzáférhető orvosi ellátás és helyi közösségi programok állnak a lakosság rendelkezésére.

A jövő azonban meglehetősen bizonytalan. Egy 2026-os tanulmány szerint Japánban 2017 és 2024 között romlott az egészséggel összefüggő életminőség, amelyet a koronavírus-járvány is erősen visszavetett. Közben az ország gazdasága is nehézségekkel küzd.

A mostani száz év felettiek még azokból az évtizedekből profitálhatnak, amikor Japán gazdaságilag erősebb és egyre élhetőbb volt. Egyelőre ezért nem tudni, hogy a ma születő generációk is hasonló arányban érik-e majd meg a századik életévüket.

Legyél Te is előfizetőnk!Tetszik a National Geographic online tartalma? A nyomtatott magazinban további, máshol nem elérhető történeteket és fotókat találsz. Aktuális előfizetési akciónkról itt tájékozódhatsz.