Rejtélyes formációkra bukkant a NASA marsjárója

A kutatók egyelőre nem tudják pontosan, hogy miként alakultak ki a furcsa mélyedések.

Újabb különös képződményekre bukkant a Marson a NASA Curiosity marsjárója – számol be az IFLScience. A rover a Mount Sharp térségében széles, sekély mélyedéseket fedezett fel a kőzetfelszínen, amelyekhez hasonlót a kutatók korábban nem láttak. Az eszköz emellett sötét színű kőzeteket és szabályos sokszögeket is megvizsgált, ezek eredete egyelőre kérdéses.
A Curiosity már 14 éve járja a Mars felszínét, és bár az egyik kereke erősen elhasználódott, továbbra is újabb és újabb érdekességeket talál. Az év elején egy olyan területre érkezett, ahol méhsejtre emlékeztető, sokszög alakú szerkezetek borították a felszínt. Ezek természetes eredetű képződmények, de pontos kialakulásukat még vizsgálják.
Ugyanitt sötét színű kövek is feltűntek. Ezek egy részében a Curiosity műszerei nikkelt mutattak ki, ami azért érdekes, mert ez az elem gyakori a meteoritokban, a marsi kőzetekre viszont kevésbé jellemző. A kutatók ezért nem zárják ki, hogy a sötét kavicsok és szikladarabok egy része a világűrből érkezett.
Emellett az is lehetséges, hogy az anyagok a Mars felsőbb kőzetrétegeiből származnak, vagy egy távolabbi becsapódás révén, kilökődve kerültek a jelenlegi helyükre. A pontos eredetet további mérésekkel igyekeznek meghatározni.
Mit is talált most a Curiosity?
A Curiosity a közelmúltban a Mount Sharpnál széles és meglepően sekély gödröket talált a szilárd kőzetfelszínen. A kutatók úgy vélik, ezek a gödrök nem igazán hasonlítanak a korábban megfigyelt formációkra.
A hasonló mélyedések önmagukban nem számítanak ritkaságnak: ha a kőzetből idővel kiszabadul egy ellenállóbb kavics vagy ásványi csomó, a helyén üreg maradhat. A mostani képződmények azonban jóval szélesebbek és sekélyebbek a korábban megfigyelteknél, ráadásul nem találtak bennük olyan maradványokat sem, amelyek alapján meg lehetne mondani, mi okozta a bemélyedéseket.
A környező alapkőzet mindenesetre változatosnak bizonyult, még egymáshoz közeli területeken is eltérő a szerkezete és a felszíne. Ez arra utalhat, hogy a kőzetek lerakódásának körülményei is sokat változtak. A szakértők abban bíznak, hogy a Curiosity ChemCam műszerének további vizsgálatai közelebb vihetnek az eredet megmagyarázásához.
Legyél Te is előfizetőnk!Tetszik a National Geographic online tartalma? A nyomtatott magazinban további, máshol nem elérhető történeteket és fotókat találsz. Aktuális előfizetési akciónkról itt tájékozódhatsz.










































































































































































































