Ezek az amazóniai őslakosok ellenállóak a demenciával szemben

Egy új tanulmány alapján meglepően kevés idős embernél alakul ki demencia a bolíviai Amazonas-vidék két őslakos közösségében – számol be a ScienceAlert. Az ötéves, utánkövetés vizsgálatban a tsimané és a mosetén közösségekre fókuszáltak, ezekről a csoportokról régóta tudott, hogy a korlátozott egészségügyi ellátáshoz képest igen egészségesek.

A szakemberek a csoport tagjainak kevesebb mint 2 százalékánál észleltek demenciát. A kutatók szerint a háttérben részben az életmód állhat, de a pontos ok egyelőre nem ismert.

A vizsgálatban 730, kezdetben demenciamentes felnőtt egészségi állapotát monitorozták. A vizsgálat során 22 embernél alakult ki demencia. A kutatók szerint az új esetek aránya alacsonyabb volt, mint több amerikai és európai vizsgálatban, ahol a kognitív hanyatlás előfordulása három-négyszer magasabb.

Mi lehet az amazóniai őslakosok titka?

A tsimanék mintegy 17 ezer fős közössége hagyományos, fizikailag megterhelő megélhetési formát folytat: halásznak, vadásznak és földet művelnek. A mosetén közösség nagyjából 3000 emberből áll, és főként mezőgazdaságból él. Ők valamivel könnyebben jutnak tiszta vízhez, bolti élelmiszerhez és orvosi ellátáshoz, mint a tsimanék.

A két népcsoportnál korábban is szokatlanul alacsony érelmeszesedést írtak le. Az új eredmények alapján az nem magyarázza önmagában a ritka demenciát, hogy ezeken a közösségeken belül kevesebben élik meg az idős kort. Ben Trumble, az Arizonai Állami Egyetem evolúciós antropológusa és a csapat tagja szerint feltételezhető, hogy az életmód együtt jár az alacsonyabb előfordulási aránnyal.

A demencia kialakulásának legerősebb kockázati tényezői ugyanakkor itt is az előrehaladott életkor és az APOE-e4 génváltozat voltak, vagyis ugyanazok a fontos biológiai tényezők, amelyek a fejlett országokban is szerepet játszanak.

Sajátos képet mutat az őslakosoknál a demencia

Érdekes különbség mutatkozott a demencia jellegében. A kutatók szerint az esetek jelentős része nem a klasszikus Alzheimer-kór képét mutatta.

Gyakoriak voltak a parkinsonos tünetek, illetve az érrendszeri problémákra vagy korábbi stroke-ra utaló jelek. Margaret Gatz, a Dél-Kaliforniai Egyetem munkatársa és a csapat tagja szerint az agy sorvadásának mintázata sok érintettnél inkább érrendszeri eredetű kognitív károsodásra utalt, mint Alzheimer-kórra.

A szakemberek ezért azt feltételezik, hogy a hagyományos életmód bizonyos elemei védelmet jelenthetnek. A tsimané és mosetén csoportok étrendje általában rostban gazdag, kevés cukrot és telített zsírt tartalmaz, mindennapi életük pedig sok mozgással jár. Ugyanakkor számos más tényező – például a fertőzéseknek való kitettség, a korlátozott gyógyszeres és oltási lehetőségek – éppen ellenkező irányba hathat.

A kutatók következő lépésként azt szeretnék tisztázni, hogy a genetika, az étrend, a fizikai aktivitás, a társas kapcsolatok és az immunrendszert érő hatások közül melyek járulhatnak hozzá leginkább a ritka demenciához.

Legyél Te is előfizetőnk!Tetszik a National Geographic online tartalma? A nyomtatott magazinban további, máshol nem elérhető történeteket és fotókat találsz. Aktuális előfizetési akciónkról itt tájékozódhatsz.