Úgy tűnik, az Alzheimer-kór ma már nem kezelhetetlen betegség

Az Alzheimer-kór hagyományosan azon betegségek közé sorolták, amelyek lefolyását nem lehet érdemben befolyásolni. A 2026-os Alzheimer-világjelentés szerint azonban ez a kép változik – számol be a ScienceAlert.

Az elmúlt években a szakemberek komoly előrelépéseket tettek az Alzheimer-kór megértésében, valamint a kezelések fejlesztésében. Mára megjelentek az első gyógyszerek, amelyek a betegség korai szakaszában szerény mértékben lassíthatják az állapotromlást. Gyógymódról továbbra sem beszélhetünk, de a kutatók már nem csupán a tünetek enyhítésére keresnek lehetőségeket.

A lekanemab és a donanemab nevű hatóanyagok jelentették az első mérföldköveket. Igaz, ezek hatásosságát továbbra is vitatják, mivel nem minden betegnél egyformán eredményesek, és az állapotromlás kimutatható lassulása nem feltétlenül jár érzékelhető javulással a mindennapokban.

Ezeket a gyógyszereket utóbb teljes mértékben jóvá is hagyták. „Nagyobb hatást reméltünk a páciensek körében, de fontos pillanat volt ez, mert megmutatta, hogy a betegség lefolyása megváltoztatható” – mondta Cath Mummery, a brit Dementia Trials Network igazgatója. A szakember szerint ez jelenti az első építőkockát, amelyre aztán további kezelések épülhetnek.

Így gyorsult fel az Alzheimer kezelésének kutatása

A kutatás üteme is felgyorsult. Ma világszerte 192 klinikai vizsgálatban 158 lehetséges kezelést vizsgálnak – a jelölt készítmények több mint harmadát eredetileg más betegségekre fejlesztették ki.

A tesztek nemcsak gyógyszerekre irányulnak, hanem a korábbi felismerés és a megelőzés lehetőségeit is keresik. Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a demencia egyes esetei késleltethetők többek között a magas vérnyomás és a cukorbetegség kezelésével, a dohányzás visszaszorításával és a rendszeres mozgással.

Az új kezelések értékét azonban korlátozza, ha a betegséget túl későn ismerik fel. „A mostani legnagyobb probléma, hogy az Alzheimer-kór valószínűsíthető korai szakaszában lévő embereket figyelmen kívül hagyják, és elszalasztják a felismerést” – húzta alá Emer MacSweeney neuroradiológus. Mint hozzátette: a kezelésre rendelkezésre álló időszak rövid, a betegek pedig gyakran nem is tudnak a klinikai vizsgálatokról vagy az új gyógyszerekhez való hozzáférés lehetőségéről.

A vérből kimutatható biomarkerek segíthetnek a korábbi diagnózisban, ám azt még nagyobb léptékben kellene vizsgálni, mennyire pontosak a korai esetek felismerésében. A jelentés szerint a következő évtized egyik fő kérdése az lesz, hogy a kutatási eredmények eljutnak-e a betegekhez.

Legyél Te is előfizetőnk!Tetszik a National Geographic online tartalma? A nyomtatott magazinban további, máshol nem elérhető történeteket és fotókat találsz. Aktuális előfizetési akciónkról itt tájékozódhatsz.