Ősi lelőhely írhatja át evolúciónk történetét

Egy új vizsgálat szerint a Jordán völgyében található Ubeidiya a legkorábbi, az emberekhez köthető lelőhely Afrikán kívül.

Egy új tanulmány alapján legalább 1,9 millió éves lehet a Jordán völgyében fekvő, a Homo (ember) nemhez köthető Ubeidiya lelőhely – olvasható a Science Daily felületén megjelent közleményben. Ez azt jelenti, hogy a helyszín több százezer évvel korábbi lehet a Georgiában (régi nevén Grúzia) található Dmanisinál.
Utóbbi lelőhelyet az Afrikán kívüli korai emberi megtelepedés legősibb ismert példájának tekintik. A mostani felfedezés így átírhatja evolúciónk történetét.
Ari Matmon, a Jeruzsálemi Héber Egyetem munkatársa és kollégái három, egymást kiegészítő kormeghatározási módszerrel vizsgálták a helyi üledékeket. Ezek korát korábban jellemzően 1,2–1,6 millió évesre becsülték.
Ubeidiya, amely egy egykori tópartnál fekszik, különösen fontos a korai emberek történetének megismerésében, mert az acheuli eszközkészítési hagyomány korai nyomait őrzi. Ennek jellegzetes darabjai a két oldalukon megmunkált, nagyobb kőeszközök, köztük a szakócák. A lelőhelyen ezek mellett számos állatmaradvány is előkerült, az egykori élővilágban afrikai és ázsiai eredetű fajok, köztük mára eltűnt állatok voltak jelen.
Így datálták Ubeidiyát
A pontosabb datáláshoz a kutatók megmérték a felszíni kőzetekben kozmikus sugárzás hatására keletkező izotópok mennyiségét. Ebből következtetni lehet arra, hogy az adott kő mikor került a felszín alá. Emellett elemezték az ősi tó üledékeiben megőrződött mágneses jeleket, valamint urán–ólom kormeghatározás alá vetették a rétegekben talált édesvízi csigák megkövesedett héját.
Az eredmények értelmezését azonban egy geológiai csavar nehezítette. Egyes izotópos mérések mintegy 3 millió éves kort jeleztek, ami nem illett a többi bizonyítékhoz. A szakemberek szerint ennek oka az üledékek áthalmozódása: bizonyos kőzetdarabok korábban már eltemetődtek, majd ismét felszínre kerültek, végül az ősi tó partján rakódtak le. Így az általuk őrzött izotópos jel részben a régészeti rétegeknél régebbi eseményeket tükrözte.
Az új keltezés az Afrikából való kivándorlás képét is árnyalja. Dmanisiben egyszerűbb, az olduvai iparhoz sorolt kőeszközöket használtak, míg Ubeidiyában az acheuli technológia nyomai maradtak fenn. A lelőhelyek hasonló kora arra utalhat, hogy eltérő eszközkészítési tudással rendelkező embercsoportok közel egy időben jutottak el Afrikán kívüli területekre. A korai terjeszkedés tehát több népesség párhuzamos vándorlását is magában foglalhatta.
Legyél Te is előfizetőnk!Tetszik a National Geographic online tartalma? A nyomtatott magazinban további, máshol nem elérhető történeteket és fotókat találsz. Aktuális előfizetési akciónkról itt tájékozódhatsz.











































































































































































































