Tudomány
A „gyorsasággén” nyomában
Fotó: dreamstime A dublini University College, Emmeline Hill vezette kutatócsoportja 22 mai lófajta 593 egyede, valamit 12 híres csődör múzeumban található mintáiból vett DNS-ét elemezte. A korszerű genetikai módszerekkel ugyanis már elég nagy biztonsággal megállapítható, milyen közös tulajdonságaik voltak e lovaknak. „Az eredmények szerint a „gyorsasággén” egyetlen állatból, feltehetően egy nagyjából 300 éve élt brit […]
A „Proust-jelenség” bizonyítása
Fotó: dreamstime Az Utrechti Egyetem tudóscsapata 70 önkéntes nővel kísérletezve vizsgálta, hogy mennyire van igaza Marcel Proust írónak Az eltűnt idő nyomában című regény híres részletében, amelyben egy sütemény íze, illata idéz fel a feledés lepte emléket. „A tea mellé anyám egy kis madeleine-nek nevezett süteményt hozatott, amelynek kicsi, dundi formája mintha csak egy rovátkás […]
Elkészült az első magyar műhold!
Fotó: Komka Péter/ MTI A csapat munkáját a Budapesti Műszaki Egyetem Elektronikus Eszközök Tanszéke és a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék, valamint az Űrkutató Csoport támogatta. A Masat-1, az első magyar műhold repülő példányát a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának laboratóriumában szerelték össze.A műholdat várhatóan 2012. február 9-én az Európai Űrügynökség […]
Csótánykiborgok saját áramforrással
Fotó: dreamstime Ennek megvalósítása érdekében a kutatók első lépésként kidolgoztak egy módszert arra, hogy a rovar-robot hibrideket a saját anyagcseréjükből nyert energiával működtessék. A titok nyitja az a beültethető bioüzemanyag-cella, amelynek energiaforrása a csótányok által a táplálékból előállított cukor. A szerkezet nem károsítja a rovart. A neurobiológusok beültették az apró műszert öt csótány potrohába, majd […]
Élenjáró nanotechnológia Szegedről
Fotó: SZTE Informatikai Karának Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszéke A nanotechnológia alig néhány éve még a tudományos fantasztikum világához tartozott – ma már egyre inkább a mindennapjaink része. A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karának Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszéke – az Auro-Science Kft.-vel közösen – nemrégiben a világ élvonalába tartozó gyártási technológiát fejlesztett ki, […]
A mozgó fény megörökítése
Ramesh Raskar (balra) és Andreas Velten Fotó: Everett Lawson A projekt egy hóbortos ötletből indult ki. Ramesh Raskar kutatásvezető ugyanis azt akarta megnézni, hogy mi van a sarkon befordulva a kanyaron túl. Azt tervezte, hogy a visszaverődő fény adataiból számítja ki, mi történik olyan helyeken, amelyek egyébként nem látszódnak. Vegyész kollégáit kérte meg, hogy módosítsanak […]
Szinte mindent hall…
Fotó: APS A részecskék „optikai csipesszel” ejthetők csapdába, amely ott jön létre, ahol lézerfényt fókuszálnak a térben. Ez elektromos dipólus-momentumot gerjeszt a részecskében, így azt magához vonzza a lézer elektromos mezejének legnagyobb intenzitású része. A módszert az 1980-as években fedezték fel, és a laboratóriumok gyakran alkalmazzák.Egy müncheni kutatócsoport most kimutatta, hogy az optikai csapdába ejtett […]
A kutyák figyelnek ránk
Fotó: Miklósi Bernadett A kutatók egy, a tekintet irányát észlelő számítógépes eszközzel vizsgálták, hogy a kutyák arrafelé néznek-e, mint a velük kommunikáló ember. A kísérletvezető személy, mielőtt tekintetét a tőle jobbra vagy balra elhelyezett edény felé fordította volna, szemkontaktust létesített a kutyával, és megszólította azt. Megállapították, hogy a kutyák nagyjából annyira hajlamosak követni egy személy […]
Határőr ezerlábúak
Fotó: Bob Mesibov A két faj előfordulási helyeinek feltérképezését Robert Mesibov, a Launcestonban lévő Queen Victoria Múzeum és Galéria ezerlábú-szakértője végezte két éven át. Több mint 100 napot töltött terepen, és 350 helyszínt vizsgált meg. Eredményeiről a Zookeys internetes folyóiratban számolt be. A két ezerlábúfaj tudományos neve Tasmaniosoma hickmanorum és Tasmaniosoma compitale. A nagyjából 15 […]