A futónő

2016.09.27.Erdélyi Ilona

National Geographic Magyarország

Egy regény a futóvá válás és a futás öröméről, no és a nemek közötti különbségtételről a sportban.

Fotó: Profimedia

„Agnetha Smart figuráját a képzelet szülte; az 1928-as amszterdami olimpiára képzeltem el, ahol először fordult elő, hogy nők is versenyezhettek bizonyos atlétikai számokban” – írja a regény szerzője, Carrie Snyder.

Aganetha Smart, a 104 éves egykori kanadai olimpikon futónő elfeledve él egy nyugdíjasotthonban. Győzelmével annak idején mindenkit lenyűgözött. Sorsát azonban legalább ennyire meghatározták az első világháború komor évei, valamint vágya, hogy szembeszálljon korának konvencióival.
Egy napon két idegen keresi fel, akik dokumentumfilmet készítenek a régi idők női sportolóiról. A múlt eseményeit megismerve lassan megértjük, miként segített az aranyérem Aganethának megszabadulni a titkokkal terhelt családi ház béklyóitól.

Snyder azt is bevallja, hogy a valóságban a nyolcszáz méteres síkfutást nem kanadai nő nyerte, a kanadai futók a negyedik, ötödik helyen végeztek, de a történelem egy szeletét mindenképpen megismerhetjük a könyvből, Agnetha pedig az összes futónő egy olyan világban, amikor a nőket vagy 30 évre eltiltották a 200 méternél hosszabb távon való versenyzéstől, mert egy versenyen, állítólag, a futónők fele összeesett.

Az írónőt valós történelmi helyzetek inspirálták, hogy megírja fordulatokban gazdag regényét, a becsvágy és a női emancipáció történetét, amelyből kiderül, hogyan képes korlátait feszegetve a saját életét élni egy nő.